Az Egyesült Államok az Artemis-program keretében nemcsak embert küldene a Holdra, hanem egy űrállomást is létrehozna az égitest körül. Ez a Gateway, amely fontos szerepet tölt majd be a későbbi missziók támogatásában. Az űrállomás a 2020-as évek közepén épülhet fel, a projektben a NASA több partnere is részt vesz.
A Gatewayt nem védi majd bolygónk mágneses tere vagy atmoszféra, így az űrhajósokat akár a földinél 700-szor több kozmikus sugárdózis is érheti - olvasható az ELKH közleményében. Az űrállomás ezért sugárzásvédő burkolatot kap majd, és folyamatosan figyelni fogják személyzetének sugárterhelését.
Ezt segíti az Európai Űrügynökség (ESA) belső, kísérleti sugárzásmérő rendszere, az IDA (Internal Dosimeter Array).
Az IDA fejlesztésének vezetésére kiírt nyílt ESA-s versenypályázatot az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) nyerte a REMRED Kft.-vel közösen.
Az IDA feladata az állomás fedélzetén tapasztalható kozmikus sugárzási tér dozimetriai (sugárvédelmi) célú vizsgálata lesz az űrhajósok biztonságának garantálása érdekében. Ehhez számos ország és űrügynökség mérőműszereit kell összekapcsolni.
Az ESA tagállamai közül Németországból a Német Űrügynökség az EAD (European Active Dosimeter), Csehországból az ADVACAM s.r.o. cég a MediPix, hazánkból pedig az EK egy TRITEL műszerrel járul hozzá a projekthez, amely az IDA kísérleti egység legkomplexebb és legfontosabb detektora lesz. A rendszer központi egységét a REMRED Kft. hozza létre, ez a hazai űripar szempontjából az egyik legjelentősebb technológiai fejlesztés.
Az IDA a Gateway NASA által fejlesztett HALO nevű lakómoduljában kap majd helyet, és három ESA-tagállam - közöttük Magyarország -, valamint a Japán Űrügynökség (JAXA) sugárzásmérő műszereit foglalja magában. A berendezések között található az EK által fejlesztett és a REMRED Kft. által továbbfejlesztett második generációs TRITEL monitor is.
A modult várhatóan 2024-ben fogják felbocsátani, és 2025-ben érheti el végső pozícióját a Hold körül. Ezt követően az IDA minimum hét évig, de akár az űrállomás teljes élettartama alatt üzemelhet a fedélzeten. Az IDA rendszertől azt várják a szakemberek, hogy az elkövetkező évtizedben hozzájárul az emberes Hold-missziók biztonságának növeléséhez, valamint olyan kulcsfontosságú tudományos és technológiai eredményeket szolgáltat, amelyek alapvető fontosságúak lesznek egy jövőbeli emberes Mars-küldetések megvalósításához.
Az IDA rendszert fejlesztő konzorcium tagja többek között a Német Űrügynökség, az AIRBUS és az ADVACAM s.r.o. Az elnyert ESA-támogatás teljes összege 3 791 988 euró, ehhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium további 275 000 euró támogatást biztosít.
