Egyes állatfajok szervezete úgy fejlődött ki, hogy a téli álom segítségével képes legyen átvészelni a hosszabb táplálékmentes időszakokat - írja a Live Science.
Az érintett állatok anyagcseréje a hibernáció alatt jelentősen megváltozik: alvásszerű állapotba kerülnek, szívverésük és légzésük lelassul, testhőmérsékletük lecsökken. Fajtól függően az állatok ilyenkor akár napokat vagy heteket is pihenhetnek anélkül, hogy folyadékot vagy táplálékot vennének magukhoz.
Maga a hibernálás kifejezés a latin hiberno igéből származik, ami annyit tesz: áttelelni, téli szállásra vonulni. A kifejezés a 17. században jelent meg, és alapvetően a rovarpeték és a növények alvó állapotát jelölték vele. A 18. századtól aztán más állatok esetében is elkezdték használni.
ELVACKOLÓ EMLŐSÖK
Napjainkban a tudomány számos olyan élőlényt ismer, amely téli álmot alszik. Bár a téli pihenés halaknál, teknősöknél és madaraknál is megfigyelhető, a hibernációt rendszerint emlősökhöz, így denevérekhez, rágcsálókhoz, medvékhez és bizonyos főemlősökhöz kötik.
A hibernáció általában a szezonális változásokhoz igazodik: mikor kevés az élelem, a téli álomra képes állatok visszavonulnak. Don Wilson, a Smithsonian Természettudományi Múzeum munkatársa szerint az emlősöknek állandó energiaforrásra van szükségük, hogy életben maradjanak, így amikor nincs elég táplálék, a hibernáció segíthet a barátságtalan körülmények átvészelésében.
Ahhoz, hogy a téli álom során ne pusztuljanak el, a hideg hónapokat megelőzően rengeteg zsírt kell felhalmozniuk.
Az élőlények a felhízás során barna zsírszövetet növesztenek. Az efféle zsír rendkívül hatékony a hő előállításában, ugyanakkor igen lassan bomlik le. Bár a barna zsír segíthet a testhőmérséklet stabilizálásában, az állatok teste a téli álom során így is drámaian lecsökkenhet.
A hibernáció előtt az emlősök nagy mennyiségű zsírt halmoznak
fel - Fotó: Thinkstock
Az egyes fajok hibernációi közt ugyan vannak különbségek, de többé kevésbé mindegyik téli álom hasonló. A hibernáció előtt az élőlények felhíznak, majd kisebb nagyobb megszakításokkal pihennek, míg kedvezőbbé nem válnak a körülmények.
A SZÍVVERÉS SZINTE MEGÁLL
A hüllők esetében kicsit más a helyzet. Glenn Tattersall, a Brock Egyetem biológusa szerint mikor az emlősök hibernált állapotban vannak, nem reagálnak a külső tényezőkre, a hüllők azonban viszonylag éberek maradnak.
A hüllők téli álma jóval kevésbé ismert, mint az emlősöké. Ennek egyik oka az, hogy a hüllők anyagcseréje már alapból is jóval lassabb ütemű, mint az emlősöké. Igaz, így is észlelhető, hogy a hibernáció során változás áll be a a szervezetükben - a brazil tejuk téli álma alatt például 30-ról 1-2-re csökken le a percenkénti szívverések száma.
A hibernáció a hüllőknél is megfigyelhető - Fotó: Thinkstock
A szakértők egyelőre nem tudják pontosan, hogy milyen folyamat váltja ki a hibernációt. Egyes kutatások szerint az ok az agyban található egyik vegyület, az adenozin lehet. Egy 2011-es, sarki ürgéken elvégzett kísérlet szerint bizonyos adenozinhoz tartozó receptorok aktiválásával kábult állapotot lehet előidézni az állatokban.
AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI
Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.
Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!-
Kiemelt fotó: Thinkstock
