Oké, tudom, hogy vannak kivételek. Ott vannak például az elhíresült női szurkolók, akik egy szál nemzeti színű ciciben csápolnak a lelátókon. De szerintem ezek a "női hölgyek" sokkal inkább hajtanak a kamerákra meg a multimilliomos focistákra, mint a focira, úgyhogy hagyjuk is.
Valami genetikai kód lehet ez, talán az X meg az Y kromoszómához van köze, a lényeg, hogy ha ezentúl EGYETLEN pasi is a fejemhez meri vágni, hogy a Glamour-napok meg a Joy-napok meg a Black Friday idején kifordulok önmagamból, és a pupillám helyén dollárjelekkel számolgatom a kuponjaimat, meg rohamozom sorra a plázák leárazásait, akkor egyszerűen csak annyit fogok visszaszólni: nézd meg magad a focivébé alatt.
Mert meghülyülnek. Ha volna 30 napig tartó premenstruációs szindróma, pont így nézne ki. Idegesek, pattognak, gyilkolják a távirányítót, hol depressziósan kucorognak a kanapén, mert vesztésre áll a csapatuk, hol meg örömmámorban ugrándoznak, üvöltik, hogy „Góóóóóóól!”, és persze literszám öntik magukba a sört.
Az egy dolog, hogy egy hónapra elveszítjük őket. Mindenki fontosabb lesz, a haverok – naná! -, a műsorújság, a kivetítővel rendelkező kocsmák, a vadidegen nevű focisták meg a szövetségi kapitányok (mondjuk ők legalább jól néznek ki a Gucci öltönyeikben a pálya szélén), de emellett még fogalmunk sincs, hogyan is álljunk hozzá ehhez a dologhoz. Nos, én tettem néhány megfigyelést, amit ilyenkor jobb betartani a családi béke érdekében. Nekem bejött. Fogadjátok szeretettel.
A férfiakat két dolog érdekli. A másik a kaja.
A harmadik meg a foci. A vébé idejére még csak véletlenül se próbáljátok meg megvonni tőlük a szex-kaja-futball szentháromságot. Nincs mit tenni, hagyni kell, hogy bámulja azokat a rohadt meccseket. Ha igazán jó fej akarsz lenni, még elé is rakhatsz közben egy szendvicset, ha meg istennői babérokra vágysz, akkor egy tányérral a kedvenc kajájából. Nem, ne próbáld asztalhoz ültetni. A tévé előtt fog habzsolni, és le fogja enni a kanapét. Ez van. A másik „ügy” ugye a szex, de azzal 30 napig aligha lesz túl sok gond. Nem lesz rá idő. Max egy félidő – közötti reklámszünet. Már ha nem gurulsz rá véletlenül a távirányítóra. Annyit meg rá lehet áldozni. A vébé után persze benyújthatod a számlát, de az már egy másik sztori.
Ne nézd vele együtt a meccset!
Vagyis csak akkor, ha csöndben tudsz maradni. Ne próbálj meg a frissiben vásárolt, levendulaszín csipke kombinédban hozzá dörgölőzni, és ilyeneket kérdezni: „Na hogy állunk?”, „Most akkor a kékek az ellenség?”, „És ha mi győzünk, akkor három napig nem lesz újabb meccs?” Ezektől begurul, max. foghegyről odavakkant valamit, de ennél többre nem mész vele. És a legfontosabb alapszabály, úristen, majdnem elfelejtettem: NE KÉRD MEG, HOGY MAGYARÁZZA EL A LESSZABÁLYT! Ez óriási csapda! Akkor ugyanis vérszemet kap, golyóstollal firkálgat előtted különböző cetlikre, a parketta barázdáin mutogat őrülten, azután pedig rád parancsol, hogy fél óráig tapadj rá a képernyőre, és néha elordítja magát:
„Látod? Látod? Na, ez volt a les! Érted már?” Nem, nem fogod érteni. Én negyven év alatt, két diplomával, és azt hiszem, egész tűrhető mennyiségű józan ésszel sem értem. Hagyjanak engem békén ezzel a fenébe. Különben is, milyen sportág az, amiben lesni szoktak? Tiszta etikátlan, nem?
És ugye a kocsmázás...
A haveros-kivetítős-sörözős szurkolás nélkül egy pasinak egyszerűen nem vébé a vébé. Ez nekik olyan, mint nekünk egy nőcis traccsparti, közös körömlakkozás vagy a többi barátnőnk fölös kilóinak, félrekufircoló férjének és rettenetesen előnytelen új frizurájának kibeszélése nélkül. Ezek a dolgok összetartoznak, na. Ha tehát életünk párja egy kocsmában akar őrjöngeni a sörgőzös, pecsétes pólós, borostás cimbikkel, nézzük el neki. Jobb, mintha egy másik nővel lenne, nem? Bár a végeredményt tekintve őszintén szólva nem tudom, mi a különbség...
...meg a szurkolólányok.
És végül nézd el neki azt is, ha a cikk elején említett, miniatűr bikinikben virító drukkerlányok idomait stíröli bőszen – persze szigorúan csak a tévében. Manapság az is hozzátartozik a vébéhez, és sokkal ártalmatlanabb, mint mondjuk a Facebook vagy a Tinder. Egy ilyen lányra csorog egy kicsit a világ egymilliárd hímjének a nyála (pfuj), de soha nem fognak bekopogtatni a pasitokhoz, vagy ráírni Messengeren vagy Tinderen. Már persze ha a pasid nem a Real Madrid egyik sztárja. De akkor azt hiszem, a fenti sorok amúgy sem neked szólnak.
Hát ennyi. Ha viszont véget ért a 30 napos böjt, eljön a te időd. Ha végig ilyen jó fej voltál, akkor már eléállhatsz egy kis szempilla-rebegtetéssel: „Ugye szívem, most már elmegyünk pár napra az olasz tengerpartra?” És ha dacol, szintén édes mosollyal és egy lehelletfinom nehezteléssel a hangodban ledobhatod az atombombát:
„Kicsim, hát a focira volt egy hónapod, rám meg egy heted sincs?”
Nyert ügyed lesz. Higgy nekem.
