Hiába vonta vissza az olimpiai pályázatát Budapest tavaly februárban, a fejlesztések az utóbbi hónapokban sem álltak le, írja a portfolio.hu. A magyar főváros ugyanakkor egyre több világverseny rendezési jogát nyeri el, így hamarosan eljuthatunk oda, hogy az összes nagy költségű beruházás megvalósul majd.
A legdrágább létesítmény a pályázatban a Csepelre tervezett stadion lett volna, mivel mire beadtuk a pályázatot, a majdnem 150 milliárdból épülő új Puskás Ferenc Stadiont ki lehetett venni a felsorolásból.
A csepeli stadion már majdnem biztos, hogy megépül, hiszen Budapest most nyerte meg a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát, a pályázatban pedig vállaltuk, hogy 40 ezres aréna épül Észak-Csepelen, pont ott, ahová az olimpiai főstadiont tervezték egykor.
A problémát az jelentheti, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az atlétikára 60 ezres stadiont ír elő, azaz az aréna egy olimpiai pályázat során nem felelne meg.
A második legnagyobb beruházásról nem sokat hallani az utóbbi időben, pedig régóta tervezik egy nemzetközi színvonalú konferenciaközpont építését Budapesten, ezt takarhatta a pályázatban szereplő Budapesti Kongresszusi Központ.
Az épületre, amit a Művészetek Palotája mellé terveztek, már évekkel ezelőtt kiírták a pályázatot, akkor egy 4-5 ezer fős konferenciaközpontról volt szó. Itt tartották volna a súlyemelő versenyeket az olimpia alatt.
A következő években jó eséllyel ebbe a projektbe is belevág a kormány, hiszen tervben van a beruházás sporteseményektől függetlenül.
Az olimpiai pályázatban két komoly beruházást is terveztek a Népligetbe, a Népliget Aréna és a Népliget Jégkorong Aréna összesen majdnem 60 milliárd forintba kerülnének a pályázat szerint.
A pontos beruházásokról még nem sokat tudni, de a tervek szerint kézilabda aréna és jégcsarnok is épülne a területen, ezeket takarhatják a tervezett olimpiai fejlesztések.
