Jövő júliustól a szociális hozzájárulási adó (szocho) 15 százalékra mérséklődik - jelentette be Facebook-videójában Varga Mihály. A Népszava cikke szerint a pénzügyminiszter szavai - és az ezt követően benyújtott jövő évi adócsomagban foglaltak - egyben azt is jelentik: az idén valószínűleg már nem nő tovább a minimálbér és a garantált bérminimum összege.
A legkisebb munkabérek ugyanis akkor emelkednének automatikusan 169 ezer, illetve 221 ezer forintra, ha a szocho a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken. Erről az év elején állapodtak meg a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány. Miután azonban jövő júliusig csupán az adókulcs 0,5 százalékos visszavágására van javaslat - vagyis még akkor is több lesz, mint 13,5 százalék -, nagyon úgy tűnik, hogy további minimálbér-emelésre az idén nem kerül sor.
A kormány konvergencia programjában pedig az áll, hogy "a következő években várhatóan még két alkalommal kerülhet sor további adócsökkentésre". A lap szerint ebből az egyik lépés lehetett volna akár az idén is. Ugyanebben a dokumentumban idézik fel azt is, hogy a kormány és a versenyszféra között 2016-ban létrejött megállapodás értelmében 2016 és 2020 júliusa között összesen 11,5 százalékponttal mérséklődött a szocho. Tavaly júliusban pedig annak ellenére további 2 százalékponttal mérsékelték az adóterhet, hogy a versenyszféra reálbér-növekedése nem érte el a megállapodásban foglalt szintet. A 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodásban ugyanis 2019-től kezdődően a 2 százalékpontos szochocsökkentések feltételéül az adott időszakra vonatkozóan a 6 százalékos reálbérnövekedés elérését szabták meg. Ez a 2019-es és a 2020-as év első negyedéveit összevetve nem valósult meg, a Pénzügyminisztérium ezért nem is látta tavaly lehetségesnek a szochocsökkentést. Végül a kormány mégis másként döntött - mondta a Népszavának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte erre most is lehetősége volna, annak ellenére, hogy a magas infláció miatt valószínűleg az idén sem valósul meg a 6 százalékos reálbér-növekedés.
Egy politikai döntésről van szó, hiszen a kormány szemmel láthatólag az aktuális szándékaihoz rendeli hozzá a statisztikát. A hatéves bérmegállapodást így meglehetősen szabadon értelmezi: ha az egyik időszakban nem jön össze a 6 százalékos reálbér-növekedés, akkor egy másik időszakot vesz alapul
- fogalmazott a tavaly történtekre utalva Kordás László.
