Múlt csütörtökön kora este csapott le egy kegyetlen vihar Csehországra a szlovák határ közelében: több halott, több száz sebesült és hatalmas anyagi károk maradtak utána. Az igazán megdöbbentő az egészben, hogy a rombolásért egy tornádó volt a fő felelős.
Erős, komoly pusztításra képes tornádók Közép-Európában is kialakulhatnak, a klímaváltozás hatásaként egyre gyakrabban és egyre intenzívebb forgószelekre számíthatunk
- mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
Óriási szélnyírás a szupercellában
Tornádóink egészen más körülmények között jönnek létre, kisebb a kiterjedésük és szerencsére az erejük is, mint a hurrikánokként, tájfunokként ismert trópusi ciklonoké, amelyekről itt írtunk bővebben. A "mi tornádóink" születéséhez intenzív zivatarrendszer, úgynevezett szupercella szükséges.
A felszíntől felfelé haladva ugyanis a zivatarfelhőkben a szél sebessége és iránya is változik, ami 10-12 kilométer magas képződményeknél, akár 100 km/órát is meghaladó szélsebességnél komoly folyamatokat indít be. A példa kedvéért képzeljük el, hogy az alsó két kilométeren mondjuk 30 km/órás északnyugati szél fúj, a képződmény "tetején" viszont már 100-120-szal száguldó déli-délnyugati légmozgás tép.
Ez az úgynevezett szélnyírás, ami megtekeri a felszálló légáramlatot, dugóhúzóra hasonlító, spirális mozgásra kényszeríti. A szupercella hatalmas területről szívja magába a felszíni meleg, hatalmas energiát tároló levegőt, a "viharszörny" mondhatni öngerjesztővé válik - itt olvashat erről részleteket.
Ha eléri a felszínt, tornádóvá válik
Logikus módon minél forróbb a földfelszín, annál több energiát tárol, ha pedig erre érkezik egy hűvösebb levegőt szállító front, a hőmérsékleti kontraszt heves eseményeket szabadít el. A múlt héten 150 éve nem látott hőhullám sújtotta Közép-Európát, ami hatalmas energiát tárolt, a csütörtöki front hátoldalában viszont jóval hidegebb levegő áramlott a térségbe. Ez szolgáltatta azt a hőmérsékleti kontrasztot, ami mentén szupercellák tömege alakult ki.
A szupercellák olyanok, mint az apró ciklonok, van kicsi hideg és meleg frontjuk, ezek találkozásánál alakulnak ki leggyakrabban az örvénylő tornádók
- magyarázza a szakember.
Az örvénylés a felhő alján kezdődik, majd kezd lefelé nyúlni a felszín irányába. Amikor az örvénylő légoszlop nem éri el a felszínt, akkor tubáról, ha viszont eléri, tornádóról beszélünk. Tó vagy tengerfelszín felett víztölcsérnek nevezzük ezt a veszélyes légköri jelenséget.
A szupercellákból született tornádók néhány percig, legfeljebb fél óráig "élnek", miközben nagyon változó, 60-120 km/órás sebességgel haladnak, szélességük (azaz a pusztítási sáv) néhány tíz métertől akár egy kilométerig terjedhet. Útjuk során magukba "szívnak" mindent, amit meg tudnak mozdítani: a forgószél a közepén uralkodó, a környezeténél alacsonyabb légnyomás kiegyenlítődése során "szippantja be" a tárgyakat.
Ennél is erősebbek lesznek
A múlt heti eset mutatja, hogy nem szabad a tornádók erejét lebecsülni. Osztályozásuk az úgynevezett korrigált Fujita-skála szerint történik, mely jellemzően károkozásuk alapján sorolja hat kategóriába a forgószeleket 0-5 ig.
A csehországi tornádó 4-es erősségű volt, ami Európában nagyon ritka, viszont hazánkban sem példa nélküli.
Ha a jelenség nem érint lakott területet, nem okoz személyi sérülést vagy anyagi kárt, rendszerint észrevétlen marad. A tragikus emlékű 2006. augusztus 20-ai tűzijáték idején például Pest megye keleti részén egy negyven méteres sávban tornádó döntötte ki az összes, útjába kerülő fát. Jó 50-60 éves fákról volt szó a 4-es út mellett, amihez komoly erő kell. Egy 1955-ös feljegyzés pedig arról szól, hogy egy tornádó a Hortobágyon felkapott egy kombájnt.
A tölcsér belsejébe jutott tárgy egyébként a szívó hatás miatt egy ideig emelkedik, és a légörvénnyel együtt forog, majd ha elég nagy a szögsebesség, ami nem tud egyensúlyt tartani a centrifugális erővel, a tárgy egyszerűen kirepül az örvény belsejéből.
Az igazán rossz hír pedig, hogy a klímaváltozással egyre több és extrémebb hőhullámra számíthatunk, ami jelentősen növeli intenzív szupercellák kialakulásának esélyét, végső soron pedig gyakrabban jelentkező és egyre erősebb tornádókra is számíthatunk.
