Orcátlan áremelésekről érkeznek hírek, 7500 forintos maszkról készült kép köröz a neten, egekbe drágult fertőtlenítőszerekről, hirtelen duplájára drágult krumpliról kapunk jelzéseket, de mi is írtunk a Lehel téri piac árusáról, aki sokak felháborodására 2800 forintért kínálta a csirkemellet.
Van-e lehetőség arra, hogy a hatóságok gátat vessenek a járvány idején kurrenssé vált termékek esetében az árak elszabadulásának - tettük fel a kérdést a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH).
A veszélyhelyzettel, felvásárlási lázzal kapcsolatban ugyan nem kapott konkrét feladatot a tisztességes piaci magatartás felett őrködő hivatal az operatív törzstől, ettől függetlenül a koronavírus-járvánnyal összefüggésben, különösen a jelentősen megnövekedett kereslettel érintett termékeknél, de - mint kérdésünkre közölték - folyamatosan nyomon követik a piaci fejleményeket. A GVH is tudomást szerzett arról, hogy egyes, a járvány okozta helyzetben különösen fontos termékek (például orvosi, illetve higiéniai termékek) kínálata, illetve elérhetősége beszűkült, ára pedig megemelkedett.
Azt előrebocsátották, hogy a versenyhivatal nem működik a klasszikus értelemben vett "árhatóságként", tehát önmagában még egy nagyobb mértékű áremelés sem ad alapot/lehetőséget eljárás megindítására. Ettől függetlenül a rendkívüli helyzetre tekintettel a GVH
javasolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárságának, hogy kezdeményezze egyes termékek - szájmaszkok, kézfertőtlenítő termékek, hypo tisztítószer - hatósági árszabályozását.
Ez a rendkívüli helyzetben indokolt, a maximált árak jogszerűen alkalmazhatók - hivatkozott a GVH az Európai Bizottságból, illetve az uniós tagállamokban működő versenyhivatalokból álló Európai Versenyhatóságok Hálózatának a koronavírus-járvánnyal összefüggésben közzétett nyilatkozatára. Ezzel az eszközzel a gyártók, importőrök közvetlenül megakadályozhatják, hogy a forgalmazók szintjén indokolatlan áremelésre kerüljön sor.
Nem az Európai Bizottságra hivatkozva, de több ellenzéki párt is javasolta a kormánynak a hatósági ár bevezetését bizonyos termékekre. Orbán Viktor miniszterelnök azonban egyelőre nem támogatja ezt, hétfőn az Országgyűlésben a védőfelszerelésekkel kapcsolatban le is vezette, miért nem látja értelmét, hogy lépjenek:
Szépen hangzanak ezek a javaslatok, én szimpatizálok azzal, hogy ott, ahol szükséges és értelme van, ott vezessünk be hatósági árat, de ne követeljenek olyan hatósági árat, amely akadályozza a védekezést, és elveszi az emberektől a védekezés lehetőségét.
A hazai gyártású védőfelszerelések mind kellenek az egészségügyben és a rendvédelemben dolgozóknak, állami gyártásból sem maszk, sem más védőeszköz nem kerül piacra, magángyártás sincs belföldön. A piacon kapható védőeszközök mind importból származnak, nincs eszközünk a tényleges beszerzési ár befolyásolására - vázolta a helyzetet Orbán Viktor. Félünk attól, hogyha hatósági árat vezetünk be, mondjuk a maszkokra, akkor azon az áron, amit mi meghatározunk, egyetlen patikus se fogja behozni, és nem fogja árulni, és akkor egyetlen maszk sem lesz kapható az üzletekben - fordította drámaira az érvelést a miniszterelnök.
Megkérdeztük a GVH-tól, hogy mikor avatkozhat be, mikor mondhatja ki, hogy egy adott ár tisztességtelen? A válaszból az derül ki, hogy a versenyhivatal mozgástere e téren igen korlátozott, a rendelkezésére álló eszközöket pedig nem arra találták ki, hogy szélsebesen leverjenek hirtelen keletkező túlárazási rohamokat.
A túlzó árazás mint versenyjogi jogsértés normatív keretei meglehetősen szűkek, mivel a piacgazdasági árakat elsősorban a versenyviszonyok hivatottak kijelölni - fogalmazott a versenyhivatal. Magyarul, a kereslet és a kínálat határozza meg alapesetben az árakat. Ha adott esetben mégis nekifutnak egy túlárazás vizsgálatának, akkor hosszadalmas eljárás következik, amely összetett közgazdasági elemzéseket igényel, és jellemzően végeláthatatlan bírósági felülvizsgálatba torkollik. Példaként egy külföldi, gyógyszerpiaci esetet hoztak fel: a brit versenyhatóság a Pfizer és Flynn Pharma ügyében bő három év vizsgálódás után állapított meg jogsértést egy 2000 százalékot is meghaladó áremelés kapcsán, ám ezt a döntést végül a bíróság újabb három évvel később hatályon kívül helyezte. Ezzel illusztrálta a GVH, hogy a versenyjogi szabályozás a járvány miatti túlárazási probléma azonnali kezelésére miért nem lehet képes.
Ugyanakkor az árhatóság, illetve szabálysértési hatóság előírhatja a hatósági ár alkalmazását, az árkülönbözet visszatérítését, illetve bírságot is kiszabhatnak.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs/24.hu
