Kedden lemondott az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Cornstein.
Nem volt sokáig szolgált Budapesten, 2018 közepén nevezte ki a szenátus, ám rövid hivatali ideje alatt az amerikai diplomácia egyik legszínesebb karaktere volt hazánkban. Működése a Trump-korszakhoz mérten sűrű volt és érdekes, budapesti tartózkodása alatt sok dolgot elért és sokat elbukott.
A CEU elüldözése
A most 82 éves politikust többen vádolták azzal, annyira próbál megfelelni a magyar kormánynak, hogy nem is az amerikai érdekek magyar képviselője, hanem a magyar érdekek amerikai lobbistája. Ennek része volt az is, hogy működése alatt az Egyesült Államok a rendszerváltozás utáni legsúlyosabb csapást könyvelhette el Magyarországon.
Ritka az, hogy egy ország nyílt támadást indít egy amerikai intézmény (és alapítója) ellen, és noha ez a támadás sikeres, a diplomáciai kapcsolatok mégsem romlanak meg. A magyar kormány Soros György és a CEU elleni hadjárata esetében ez történt. És rendben van, hogy a magyar származású milliárdos amerikai állampolgár ugyan, de az Egyesült Államok elnöke és a republikánus párt nem rajong érte, így az ellene irányuló, az amerikaiak szerint is az antiszemitizmussal játszó támadásokat könnyebben tolerálta az amerikai politika.
A Soros-plakátok kutyasípok voltak, segítettek felébreszteni az antiszemitizmust
A USAID nevű amerikai segélyszervezet vezetője Magyarországon nem látott keresztényüldözésre utaló jeleket. Iránról próbálta Szijjártó Péter külügyminisztert meggyőzni, és elmondta véleményét a budapesti irodanyitást tervező Szabad Európa Rádióról is.
A CEU viszont egy amerikai egyetem, az USA soft powerének fontos pontja volt Közép-Európában. Márpedig ez az a politikai és kulturális befolyás, amelynek köszönhetően az Egyesült Államok meg tudta őrizni befolyását a világban. A CEU-ról kikerülő diákok a térség szinte összes kormányában megtalálhatók, a Fideszben is akadnak, és az amerikaiak természetesen azt várták ettől, hogy Amerika-barátabb hozzáállást tapasztalnak majd a régióban.
Cornstein eleinte próbálta megakadályozni a CEU elüldözését Budapestről, sikertelenül. Persze az is lehet, nem mérte fel jól, hogy a magyar kormány mennyire komolyan gondolja ezt. Később pedig látványosan hátat fordított a CEU-ügynek, és a lapunknak adott interjúban már Soros és Orbán Viktor vitájának nevezte a befektető ellen indított egyoldalú hadjáratot.
Szabad Európa
Nemrég ismét elindult Magyarországon a Szabad Európa, amely ezúttal nem rádióként, hanem online lapként manifesztálódott. A Szabad Európa az amerikai állam közszolgálati médiája, amelyet a kongresszus szabályoz, és amelynek az a feladata, hogy objektív híreket juttasson el olyan országokba, ahol a sajtó úgymond demokratikus kihívásokkal küzd.
Újraindul a Szabad Európa, de nem Orbánnak üzennek vele
Újraindul a Szabad Európa Rádió Magyarországon, ezúttal híroldalként. A lap szerkesztősége már összeállt, szeptember elején kezdenek.
Maga az indulás is bírálat tehát egy országnak, de Cornstein megpróbálta ezt a kritikát a lehető legvisszafogottabbra venni. A pletykák szerint személyesen járt közben azért, hogy a Szabad Európa ne foglalkozzon érzékeny közéleti témákkal, és a szerkesztőség a lehető legkisebb stábbal induljon el Magyarországon. Nekünk viszont azt mondta, csak arra kérte a szervezet vezetőjét, hogy mindkét félnek adjon megszólalási lehetőséget.
Rakéták
Cornstein egyik utolsó nagy sikere az volt, hogy aláírta azt a megállapodást, amely szerint a magyar kormány a hadsereg reformjával nagyon sok pénzért vásárol amerikai légvédelmi rakétákat.
Ezért éri meg az amerikaiaktól fegyvert vásárolni
Amerikát kevés dolog érdekli, a magyar kormány pedig minden nagyhatalomnak megadja, amit leginkább szeretne. Kérdés, mi lesz a Norvég Alap pénzeivel.
Arról, hogy ez miért jó nekünk (és az amerikaiaknak), hosszabban is írtunk. Röviden összefoglalva: az amerikai kormány szeretetét talán fegyvervásárlásokkal a legkönnyebb megvásárolni.
Kevésbé volt sikeres Cornstein abban, hogy Magyarországot leválassza Kínáról és Oroszországról, az amerikai diplomácia irányvonalához illeszkedve kifejezetten ellenezte például, hogy a Huawei részt vegyen az 5G-hálózatok kiépítésében.
Trump és Orbán találkozója
Nagy sikere volt az is, hogy segédkezett eljuttatni Orbán Viktort a Fehér Házba. Cornstein New York-iként régi és jó ismerőse Donald Trumpnak. A nagykövet az elnökhöz hasonlóan az üzleti életből jött: foglalkozott szerencsejátékkal és használt ékszerek kereskedelmével, több céget veszteségből fordított nyereségessé.
Amerikai nagykövet: Nem támogatjuk sem Sorost, sem Orbánt
A Trump-Orbán találkozót nemcsak azért várták sokan, mert a két politikus karaktere hasonló, hanem azért is, mert Orbán volt az első kormányfő, aki 2016 nyarán, tusnádfürdői beszédében, nyíltan beállt az akkor esélytelennek elkönyvelt Trump mögé. Persze nem volt ez olyan nehéz döntés, ugyanis a Fidesz kifejezetten tartott Hillary Clinton elnökségétől, azt gondolták, hogy az Obama-kormányzatok alatt fagyossá vált viszony még rosszabbra fordulhat.
A találkozót végül a magyar kormány háttérembereivel is rendszeresen egyeztető Cornstein hozta össze, és ott is volt egy részén. A miniszterelnök egy órát kapott Trumptól, és megbeszélésük minden résztvevő szerint szívélyesen zajlott. Leginkább mégis azért marad majd emlékezetes, mert a New York Times később megírta, hogy Cornstein és Orbán a hosszú és fárasztó nap végén alsónadrágban ülve repült haza Budapestre.
Kiváló barátság
Cornstein nagyköveti ideje alatt sokkal jobbá vált Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolata. Ez persze nem csak neki köszönhető, ráadásul a viszony korábban kifejezetten rossz volt, elég csak 2014-2015-re, a kitiltási botrányra és André Goodfriend budapesti tevékenységére gondolni. Az Obama-kormányzat nem igazán érdeklődött a térségünk iránt, az amerikaiaktól ebben az időszakban legfeljebb kritikát kaptunk, az amerikai külügy pedig kifejezetten ellenségesen reagált a Fidesz demokráciát leépítő húzásaira.
Cornstein sokak szerint a külügy irányvonalával szemben politizált, amikor túl barátságosan viszonyult a magyar kormányhoz, de azért a közeledés nemcsak az ő érdeme, hanem Wess Mitchellé, a nemrég szintén visszavonult külügyi államtitkáré. Az összhangnak olyan látványos jelei is vannak, mint hogy Szijjártó Péter éppen kedden arról beszélt Washingtonban, hogy Magyarország és az USA kapcsolata soha nem volt olyan jó, mint jelenleg, és ez annak is köszönhető, hogy Orbán Viktor és Donald Trump baráti kapcsolatot ápol, és a világpolitikai kérdésekhez hasonlóan közelít. A külügyminiszter szerint azzal, hogy az Egyesült Államok segítségével Izrael békemegállapodást írt alá az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel, Trump akkora dolgot vitt véghez, hogy Nobel-békedíjat érdemelne.
Orbán egyébként ugyancsak a múlt héten büszkélkedett el azzal, hogy az amerikai elnök felhívta a telefonon, és azt is hozzátette, hogy drukkol neki a novemberi elnökválasztáson.
Orbán Viktor: Tegnap este felhívott Donald Trump, majdnem baráti viszonyban vagyunk
A Kossuth Rádió vendége volt a kormányfő.
Kiemelt kép: MTI /Miniszterelnöki Sajtóiroda /Benko Vivien Cher
