Az Amerikai Hematológiai Társaság sajtóközleménye szerint kevésbé lehetnek hatékonyak a messenger RNS-vakcinák a vérrákban, különösképpen a krónikus limfoid leukémiában (CLL) és a myeloma multiplexben szenvedők számára.
Az alacsony résztvevőszámos első kutatásban 167 CLL-es beteg közül tízből mindössze négynek volt pozitív antitestválasza az mRNS-vakcina két dózisára, ehhez képest az egészséges kontrollcsoportban mindenkinél hatásosnak bizonyult az oltóanyag. A kísérletből kiderült, hogy a kezelési fázistól függően máshogy reagált a betegek szervezete a vakcinára: azok, akik éppen aktív kezelést kaptak, sokkal alacsonyabb volt a reakció, mint azoknál, akik befejezték a kezelést, vagy remisszióban voltak (16 százalék a 79 százalékhoz képest).
Azok a betegek, akiknél a diagnózis megvolt, de a kezelés még nem kezdődött el, 55,5 százalékos immunválaszt mértek.
A szakértők szerint az, hogy az egészségesekhez képest lényegesen alacsonyabb volt az immunválasz, a ráknak magának, és a különböző kezeléseknek is tulajdonítható. Jellemzően a nem aktív CLL-kezelés mellett a minél alacsonyabb életkor, a nem (nők jobban reagáltak a vakcinára), valamint a normális immuglobinszint is azt jelezte előre, hogy magasabb lesz az immunválasz.
Fontos megjegyezni, hogy a résztvevők közül senki nem kapta el a koronavírust a második oltás utáni hetvenötödik napig, és nem voltak mások vagy súlyosabbak az oltás utáni mellékhatások, mint a kontrollcsoportnál.
A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a vérrákban szenvedők a COVID-19 kockázati csoportjába tartoznak, ezért fontos a vakcinációjuk. Előfordulhat, hogy egy harmadik emlékeztető oltás is szükséges lehet számukra az mRNS-vakcinából is. A kutatók a következő 12 hónap során rendszeresen figyelni fogják a betegeket, hogy lássák, elkapja-e bármelyikük a vírust, és megbetegszik-e miatta.
Görög szakértők végeztek el hasonló kutatást szintén alacsony alanyszámmal a myeloma multiplexszel kapcsolatban, ebben 48 idős beteget és 104 egészséges kontrollt vizsgáltak meg mRNS-vakcináció után. Az első csoportnál 20,6 százalékos, a másodiknál pedig 32,5 százalékos volt a sejtes immunválasz, ami annyira nem nagy különbség, mégis azért számottevő. A kutatók arra következtettek, hogy a kezelés itt is befolyásolja az immunválasz erősségét, de a második vakcinadózis kicsit segíthet a helyzeten.
