Egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban azt írják: egy kihalt vérszopódenevér-fajtól származik az az állcsont, amelyet egy argentínai barlangban találtak - írja a ScienceAlert. A Desmodus draculae 100 ezer éves lelete segíthet jobban megérteni a vámpír denevérekként is ismert állatok evolúcióját.
A denevérek ma igen változatosak, az összes emlősfaj mintegy 20 százalékát adják. Azt hihetnénk, hogy maradványaik is gyakoriak, de a valóságban fosszilis állományuk hiányos, ezért evolúciójukkal kapcsolatban rengeteg a kérdés. A szakértők a vérszopó denevérekről kifejezetten keveset tudnak. Mariano Magnussen, a Miramari Argentin Természettudományi Múzeum munkatársa és a csapat tagja szerint a Drakula grófhoz kötődő állatok a legendákkal ellentétben meglehetősen békések, igaz, hozzájárulhatnak bizonyos betegségek terjedéséhez.
Napjaink mintegy 1400 denevérfajából csupán három tartozik a szigorúan más állatok vérén élő Desmodontinae alcsaládba. Az állatok Közép- és Dél-Amerikában fordulnak elő, és nagyon hasonlítanak egymásra, ami arra utal, hogy a vérszívás egyszer alakult ki a denevéreknél, a fajok pedig egyetlen közös őstől származnak. Az új maradvány segíthet megérteni a vámpírok evolúcióját.
A Desmodus draculae 1988 óta ismert, az állat néhány ezer évvel ezelőtt pusztulhatott ki.
A faj volt a legnagyobb vérszopó denevér: a becslések alapján 30 százalékkal nőtt nagyobbra mai rokonainál, szárnyfesztávolsága pedig az 50 centimétert is elérte.
A Miramar közelében előkerült csont hozzájárulhat az ősi állat életmódjának megismeréséhez. Egyes kutatók szerint a faj rágcsálók vagy szarvasok vérét szívta, mások viszont úgy vélik, hogy ennél nagyobb élőlényeket is megtámadott. Mivel a maradvány alapján a denevér hatalmas lajhárokkal élt egy helyen, elképzelhető, hogy óriások vérét is fogyasztotta. Lehetséges, hogy a faj éppen a helyi megafauna eltűnése miatt halt ki.
