A közel 30 kilométer hosszú repedés a gleccserhez tartozó jégself közepén húzódik - írja a Live Science. Stef Lhermitte, a Delft Műszaki Egyetem munkatársa szerint a jégtábla középső része többet érintkezik a melegebb óceáni áramlatokkal, emiatt pedig gyorsabban is olvad.
A szakértők úgy gondolják, hogy a repedésnek további 10 kilométerre lesz szüksége ahhoz, hogy jéghegy vagy jéghegyek váljanak le a gleccserről. Legutóbb 2017 februárjában szakadt le egy nagyobb, városnyi jégtömeg területről.
Lhermitte műholdas felvételek elemzése után találta meg az új repedést. A becslése alapján amennyiben ismét letörik egy jéghegy, az mintegy 300 négyzetkilométeres lehet. Ez valamivel nagyobb, mint a tavaly levált, 267 négyzetkilométeres jégdarab. Azt egyelőre nem tudni, hogy a leszakadó jéghegy egyben marad-e.
2001 óta ez lesz a hatodik olyan esemény, amikor jelentősebb jégtömeg válik le a Pine Island-gleccserről.
Bár a jéghegyek leválása természetes folyamat, az utóbbi időkben egyre gyakrabban tapasztalni. Lhermitte szerint ez aggodalomra ad okot, hiszen elképzelhető, hogy a jelenségben a klímaváltozás is szerepet játszik.
Azt még nem sikerült kideríteni, hogy az újabb darab mikor szabadulhat el. Lhermitte úgy gondolja, hogy a leszakadás hetek vagy hónapok kérdése lehet. Ha a leválás után a jéghegy elsodródik északi irányba, viszonylag gyorsan el fog olvadni.
A Pine Island-gleccser az Antarktisz egyik leggyorsabban olvadó jégtömege: évente mintegy 40 milliárd tonna jeget veszít el. Olvadása miatt nyolcévente 1 milliméterrel emelkedik meg a tengerszint.
A jégtöredezés főként a Pine Island-gleccser jégselfjét érinti. Ez az a jégtömeg, amely nem érintkezik a kőzetekkel, hanem közvetlenül a tenger fölé lóg. A jégselfek igen fontos szerepet játszanak a gleccserek életében: amíg csak a táblák olvadnak, a gleccser belső jégtömegeiből nem veszít. Éppen ezért a jégself szétszakadása az egész gleccsert veszélybe sodorja.
Kiemelt fotó: Pixabay
