Köztudomású, hogy fordulatos történetű hazánkban a közterületek elnevezése is jóval sűrűbben változott, mint a történelemmel türelmesebben bánó országokban - nálunk a városatyákban, úgy látszik, hagyományosan buzgott a történetírói hajlam.
Egy templom maradt épen
A mai Március 15. tér Pest legrégebbi régészeti emlékét mondhatja magáénak. Jóllehet a rómaiak csak a Duna jobb partját hódították meg, a dunai átkelőhely biztosítására a szemközti oldalon erődöt emeltek - ez volt a Contra Aquincum, amely Anonymus krónikája szerint a magyarok bejövetelekor még állt. A megmaradt romok a szabadtéri múzeumban mai is láthatók a téren.
A XVIII. századig jelentősnek semmiképpen nem mondható Pest alaposan megsínylette a Buda felszabadítására a városra zúdult csapatokat, 1686-ban alig maradt épségben ház - az egyetlen megkímélt templom a mai Belvárosi plébániatemplom elődje volt.
Ezért is kapta a terület a Kirchenplatz nevet, amely csak 1872-ben "magyarosodott" Egyház térre.
Az 1838-as árvíz a pesti Duna-part földszintes házainak java részét elmosta, s ez a pusztulás is kellett ahhoz, hogy a városvezetés átgondolt tervezéssel Pestnek a kor nagyvárosaihoz is mérhető arculatot adjon - az 1840-as években már a mai Széchenyi tér és a mostani Erzsébet-híd közötti rész - elsősorban a Lánchídnak köszönhetően - kifejezetten csinos volt.
Ferenc József a koronázási dombon - Wikipedia
Esküt tett a király
Ez a szakasz 1867 júniusában, Ferenc József koronázásakor lett történelmi esemény színtere: a Lánchíddal szemben emelték az ország vármegyéiből, illetve a jelentős családok és személyiségek szülőhelyeiről hozott földből felhantolt koronázási dombot. A Belvárosi plébániatemplom előtt épített emelvényen nyújtotta át Andrássy Gyula Ferenc Józsefnek az úgynevezett világi eskü szövegét, amit az uralkodó fennhangon elismételt az érsek után:
Magyarország és társországai jogait, alkotmányát, törvényes függetlenségét sértetlenül fenntartandjuk.
Ennek az aktusnak az emlékére nevezték el a teret 1874-ben Eskü térnek. A tér a későbbiekben is tovább "habsburgosodott", 1903-ban avatták fel a királyné emlékére az Erzsébet-hidat, majd 1932-ben, évtizedekig húzódó eredménytelen tervpályázatok után itt kapott helyet Zala György - ki más? - és Hikisch Rezső műépítész Erzsébet királyné-emlékműve.
A szobrot és a fölé emelt kupolás épületet 1953-ban lebontották, s több évtizeddel később, 1986-ban a restaurált szobrot átköltöztették Budára, a Döbrentei térre. A tér az 1848-as forradalom centenáriumára kapta meg mai nevét.
