Hatalmas győzelemként ünnepli a magyar kormány az Európai Unió vezetéséről hozott legutóbbi dealt, csak az nem derült igazán ki, hogy miért. Orbán Viktor szerint Ursula von der Leyen már csak azért is jó bizottsági elnök a Fidesz számára, mert hét gyereke van, és úgy tűnik, a Fidesz számára az az igazi győzelem, hogy sikerült megbuktatniuk Angela Merkel első, valószínűleg eleve csalinak bedobott tervét, amely szerint Frans Timmermans, az Orbán-kormány régi ellenfele lehetett volna a Bizottság elnöke. Kovács Zoltán ezzel a Twitteren is elbüszkélkedett, de más beszámolók szerint is a visegrádiak és az olaszok ellenállása volt az, ami megbuktatta Timmermanst.
Most, hogy kicsit elült a por a tanács ajánlása és a parlament szavazása között, már látszik, mik lehetnek az erőviszonyok az EU-ban. És az is látszik, hogy Kelet-Európa, a visegrádiak és különösen Magyarország hatalmasat veszítettek a pozícióosztáson. Érdemes ezt testületenként is megnézni.
Kezdjük a tanáccsal
Ez az a testület, ami a kormány- és államfőket tömöríti, és itt amúgyis nagyon erősek a liberálisok, az Európai Parlamenthez képest mindenképp. A tanács majdnem egyharmada liberális, és az elnöki posztot is ők kapták meg. Az elnök Charles Michel, Belgium volt miniszterelnöke lehet. Ami egyébként azt is megmutatja, hogy az otthon sikertelen politikusok is lehetnek elnökök az EU-ban, hiszen Michel csúnyán elvesztette a saját választását.
Az Európai Tanács elnöki posztja nem erős pozíció, a feladata leginkább az, hogy óvatosan terelgesse a borzasztó egóval felszerelt kormányfőket, hogy azok ne akadjanak el minden vitában. Ezt tette például Donald Tusk leköszönő elnök is, aki Michellel szemben nem egy északi tagállam, hanem Lengyelország politikusa volt. Itt tehát eleve gyengült a kelet-európai pozíció az északiakéval szemben. Ennél még sokkal fontosabb, hogy Michel konkrétan hagyta, hogy a kormánya összedőljön, mert alá akarta írni az ENSZ migrációs paktumát, amit Orbán zsigerből ellenzett. Valószínűtlen, hogy itt a magyarok szövetségest találnak majd.
Ott van még a parlament
Ez abból a szempontból érdekes, hogy miután Manfred Weber bizottsági elnöki pozícióit kicsinálták, valahova neki is mennie kell. De egyelőre maradjunk még ott, miért is csinálták ki Webert. Orbán azért ellenezte, legalábbis itthon, mert szerinte Weber megsértette a magyarokat. A nyugati tagországok pedig azért nem akarták Webert, mert túl megengedő volt Magyarországgal és Lengyelországgal. Ami valóban igaz, hiszen Webernek és Joseph Daulnak köszönhető, hogy a Fideszt felfüggesztették a Néppártban, de nem zárták ki.
Weber viszont most újra a Néppárt frakcióvezetője lesz, amelynek még mindig felfüggesztett tagja a Fidesz. Nem nehéz kitalálni, mennyivel lesz keményebb és ellenszenvesebb a korábban baráti német politikus a magyarokkal, akik a bukását okozták. Ezt az a példa is remekül mutatja, hogy Járóka Lívia fideszes EP-képviselő kampányában az EP alelnöki posztjáért csak két dolog nem szerepelt sehol: hogy fideszes és hogy magyar. A szavazólapon pedig csak a pártcsalád szerepelt a neve mellett.
De a legfontosabb mégiscsak a bizottság
Jean-Claude Juncker bizonyára megengedő ember, hiszen a lejárató plakátok ellenére is szinte végig baráti volt a viszonya Orbán Viktorral. Sőt, a bizottság is elnézőbb volt a magyarokkal, mint, mondjuk, a lengyelekkel, akik ellen ők maguk indították meg a hetes cikkely szerinti eljárást, miközben a magyarokéhoz a parlament és Judith Sargentini jelentése kellett. Ennek a hozzáállásnak lehet most vége.
Nehéz értelmezni, mire gondolhatnak a Fideszben, amikor ünneplik Ursula von der Leyen jelölését. A német védelmi miniszter nem csak Angela Merkel szoros szövetségese, de megrögzött föderalista is, aki gyengébb nemzetállamokat és erősebb EU-t szeretne. Gyakorlatilag olyan, mintha Dobrev Klárát jelölték volna elnöknek, csak Gyurcsány helyett Merkellel.
Von der Leyen tapasztalt miniszter, majdnem két évtizede visz különböző miniszteri posztokat, és a legutóbbi pont a védelmi volt. Ebben pedig nagyon úgy viselkedett, mint aki egyetért Juncker és Federica Mogherini külügyi főtárgyaló elképzeléseivel az EU szorosabb közös kül- és védelmi politikájával kapcsolatban. Ennek egy részét Orbán is támogatja, de egyenes következménye lesz, hogy a tagállamok gyengülni fognak külpolitikai kérdésekben, a szövetség pedig erősödni.
Ugyanez igaz Joseph Borrellre, aki külügyi főtárgyaló lehet
Ő is volt korábban miniszter Pedro Sanchez kormányában, szeretném is ezzel kapcsolatban idézni Magyar Levente államtitkárt:
Josep Borrell, a szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon.
Az államtitkár akkori elmondása szerint a spanyol külügyminiszter a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, illetve azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Remekül hangzik Magyarország számára a leendő külügyi főtárgyalótól.
A magyar kormány nagyon büszke rá, hogy megfúrta Frans Timmermans jelölését a bizottság elnöki posztra. De valamit Timmermans ezután is fog csinálni, az a valami pedig ugyanaz lesz, mint amit eddig csinált. Timmermans Juncker első helyettese volt, aki a jogállami ügyek kezelésével foglalkozott. Úgy tűnik, Ursula von der Leyen helyetteseként ugyanezt csinálhatja majd a jövőben, csak sokkal erősebb pozícióból.
Von der Leyen másik helyettese pedig a bizottsági posztért szintén elinduló Margrethe Vestager lehet. Vestager az EU egyik legsikeresebb biztosa volt, arról lett híres, mennyire keményen tudta szabályozni a nagy techcégeket. Timmermanshoz hasonlóan ő is járt Magyarországon, hogy a Fidesz ellen kampányoljon, csak amíg Timmermanst a szocialisták, addig Vestagert a Momentum hívta meg.
A korábbi baráti viszony helyett lesz tehát egy bizottsági elnök, aki föderális Európát szeretne, gyenge tagállamokkal, és két helyettese, akik személyesen is kampányoltak Orbán Viktor ellen Magyarországon, és nekik kell majd a jogállami normákat érvényesíteni. Lesz egy külügyi főtárgyaló, aki miatt egyszer már bekéretett a külügy egy nagykövetet. És lesz egy olyan tanácselnök, aki vállalta, hogy bedől a kormánya a migrációs paktum miatt, és aki az eddigiekkel szemben még csak nem is kelet-európai.
És akkor arról még nem is beszéltünk, mekkora győzelem volt ez a pozícióosztás Emmanuel Macronnak, aki alapvetően Orbán Viktorral szemben határozta meg magát a nemzetközi politikában. Ennek a részleteiről itt olvashat többet:
Európa nagy nyertesei és vesztesei
Sokan nyertek és sokan vesztettek az EU nagy pozícióosztásán. Orbánnak például mindkettőt sikerült egyszerre.
Orbán Viktor a választások előtt többször utalt arra, hogy szeptembertől más bizottság lesz az EU élén, és ezzel véget érhetnek a Magyarország elleni támadások. Tényleg más bizottság lehet, sokkal keményebb és sokkal ellenségesebb, miközben a parlamentben és a tanácsban is gyengült Magyarország. Ráadásul annyira éljenez most a Fidesz, hogy nehéz lesz pár hónap múlva előadni, hogy Brüsszel megint gyűlöl minket.
Kiemelt kép: Julien Warnand / AFP
