Szárnyas dinoszauruszfajta maradványaira bukkantak kínai tudósok, a lelet a dinoszauruszok evolúciójának egy olyan szakaszára világít rá, melynek során egyes alfajok a madarak felé kezdtek fejlődni - idézi az MTI a Hszinhua kínai állami hírügynökséget.
Legfeljebb siklott
A jó állapotban fennmaradt, mintegy 163 millió éves fosszíliát az északkelet-kínai Liaoning tartományban találták még 2017-ben. A maradványok a szakértők szerint egy eddig ismeretlen, 32 centiméter hosszú, és 300 grammos testtömegű theropodától, vagyis két lábon járó hüllőmedencéjű dinoszaurusztól származnak: hártyás szövet alkotta, repülni azonban nem tudott.
A szarkaméretű dinoszaurusz a kutatók szerint fákra mászhatott, és lehetséges, hogy a denevérszárnyakhoz hasonló hártyáit a levegőben siklásra használhatta, miközben fáról fára ugrándozott.
A nagyméretű mellcsont hiánya azonban arra utal, hogy a fajta nem tudott a madarakhoz vagy denevérekhez hasonlóan repülni.
Átmenet
Ambopteryx longibrachiumnak nevezték el utalva arra, hogy a fajta átmenet a repülő őshüllők, vagyis pteroszauruszok és a dinoszauruszok között.
Számos fajról ismert, hogy madarakhoz hasonló tollazattal rendelkeztek, és az evolúció során madarakká fejlődtek. De ez az új faj különösen érdekes, mert a hártyás, denevérszerű szárnyakkal rendelkező fajok létezése eddig nem volt széles körben elfogadott elmélet - emelte ki Vang Min, a Kínai Tudományos Akadémia őskortannal foglalkozó intézetének kutatója.
