Több definíciója is létezik annak, hogy pontosan mi is számít hírnek. Ezek közül az egyik: hír az, amiről egészen mostanáig nem tudtál. Így, amikor az előző héten még a nemzetközi sajtó is beszámolt arról, hogy Texasban többet nem fogják alkalmazni bűnesetek felderítésére a hipnózist, sokak számára nem az volt a hír, hogy ez betiltották, hanem az, hogy
eddig hipnotizált emberek tanúvallomásai alapján emeltek vádat emberek ellen, és ítélték el őket.
Méghozzá nem is kevés alkalommal. A Dallas Morning News tavaly kétrészes oknyomozó riportban számolt be arról, milyen széles körben használnak hipnózissal nyert tanúvallomásokat a rendőrségi nyomozásokban, sőt még a bíróságok előtt. A lap adatai szerint az elmúlt negyven évben közel 1800, de feltehetőleg még ennél is többször használták a szakértők szerint megbízhatatlan módszert a texasi rendőrségek.
És ez még nem minden: az ügyészek legalább 54 embert küldtek börtönbe az 1970-es évek óta olyan ügyekben, ahol hipnózist is használtak az eljárás során. Közülük négyen a kivégzésükre várnak, tizenegyükön pedig már végre is hajtották a halálbüntetést. A bíróságok közben öt esetben megváltoztatták az ítéletet, részben a hipnózis alkalmazása miatt - írta a texasi lap.
A hipnózisos kihallgatásokat ráadásul még csak nem is abban tökéletesen jártas szakembereket végezték. Az államban ugyanis egy rendőrnek elég volt elvégeznie egy mindössze egyhetes szakképzést, hogy használhassa a veszélyes, akár hamis emlékeket is létrehozó technikát. 1988 óta majdnem nyolcszáz rendőr végezte el a tanfolyamot, de azt nem lehet tudni, hogy mennyien alkalmaztak hipnózist, mert arról nincsenek hivatalos adatok.
A Morning News oknyomozó riportja egy 1988-as bűntényt ismertetett részletesen, ahol kizárólag a hipnotizált áldozat tanúvallomása alapján ítéltek hatvan évig tartó börtönbüntetésre egy férfit. Az áldozat egy húszéves egyetemista lány volt, akit dallasi lakásában ért támadás egy este. Helen Barbre a rendőröknek elmondta, hogy egy fekete férfi támadt rá a hálószobájában, és feltehetően egy zseblámpával verte meg.
Barbre csak annyit tudott mondani a támadóról, hogy hasonló testalkatú volt, mint az a biztonsági őr, aki pár órával korábban nála járt. A rendőrök nem találtak semmilyen fizikai bizonyítékot, és indítékot sem a támadásra. Csak egy áldozatuk volt, aki nem emlékezett a támadójára. Alig két héttel az eset után több fényképet is mutattak neki, köztük a biztonsági őr, a büntetlen előéletű Danny Ray King fényképét, de nem ismerte fel benne a támadóját.
Majdnem három hónappal az eset után egy rendőrségi hipnotizőr hallgatta ki a nőt - a Morning News által megkérdezett szakértők véleménye szerint olyan megkérdőjelezhető módszerekkel, amelyekkel könnyen hamis emlékeket lehet ültetni a hipnotizált emberek fejébe. Barbre ezután meg volt győződve arról, hogy King volt a támadója, akit vallomása alapján ezután betörés vádjával bíróság elé is állítottak. Az esküdtszék bűnösnek találta, majd hatvan évig tartó börtönbüntetésre ítélte.
Kinget a Morning News riportjának megjelenése után teljesen váratlanul feltételesen szabadlábra helyezték. Az Egyesült Államok több államában azonban soha nem is ítélték volna el. Az amerikai államok több mint felébe ugyanis tiltják, hogy bizonyítékként használják a hipnózis hatására adott tanúvallomásokat a bíróságok előtt.
Tiltott módszer
Bár a kaliforniai legfelsőbb bíróság már 1897-ben megtiltotta a hipnózis használatát, az ötvenes évektől kezdve újra felbukkant az amerikai igazságszolgáltatásban, és a hetvenes évekre egyre jobban elterjedt a használata. Tíz évvel később azonban már elkezdték megkérdőjelezni, hogy mennyire megbízható egy ilyen módszerrel szerzett bizonyíték.
Minnesotában 1980-ban megtiltotta az állam legfelsőbb bírósága a hipnózis hatására tett tanúvallomások használatát, mert nem számít tudományosan megalapozott módszernek. A bíróság döntése szerint egy hipnotizált tanúnál nem lehet tudni, hogy emlékei közül melyik valódi, és melyik kitaláció, vagy hazugság. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a hipnotizált tanú teljesen meg van győződve az igazáról, még akkor is, ha az nem történt meg, vagy nem úgy történt meg, ahogy arra a hipnózis alatt visszaemlékezett.
Az ügyben, amiben a minnesotai bíróság erre a döntésre jutott, a hipnotizált áldozat arra emlékezett, hogy pizzát evett egy olyan étteremben, ahol nem szolgálnak fel pizzát, tetoválást látott valakin, akin nem volt tetoválás, és azt állította, hogy ollóval vagy késsel szúrták meg, miközben erre nem volt semmilyen bizonyíték.
Hogy hipnózis alatt milyen könnyen lehet manipulálni az emlékezetet, azt jól mutatja a wisconsini Nadean Cool esete, aki 1997-ben 2,4 millió dolláros kártérítést kapott terapeutájától, miután hipnózissal és más technikákkal elhitette vele, hogy szörnyű emlékeket nyom el. A nő elhitte, hogy egy sátánista szekta tagja volt, ahol megerőszakolták, állatokkal létesített nemi kapcsolatot, kisbabákat evett, és végig kellett néznie egy nyolcéves barátjának megölését. Emellett azt is, hogy 120 különböző személyisége van.
Egy másik esetben egy missouri lelkipásztor lányának lettek hamis emlékei hipnózis hatására arról, hogy amikor még kislány volt, az apja rendszeresen megerőszakolta, és emiatt kétszer teherbe is esett, de a magzatokat házi módszerekkel el kellett hajtani. Később kiderült, hogy a lány még 22 évesen is szűz volt, apja pedig vazektómián esett át, amikor lánya négyéves volt, és így lehetetlen volt, hogy teherbe ejtse.
Miután kutatások sora bizonyította, hogy hipnózis alatt hamis emlékeket lehet az emberek agyába ültetni - akár csak utalásokkal is -, és a hipnotizáltak ezután magabiztosan állítják, hogy az emlékek valódiak, egyre több igazságügyi szakértő kezdett el kételkedni a hipnózis alkalmazhatóságában.
Az ártatlanul elítélt emberek felmentésével foglalkozó Innocence Project adatai szerint legalább hat embert mentettek fel DNS-vizsgálat segítségével, miután részben hipnózissal megszerzett tanúvallomások alapján elítélték őket. A Morning News cikke szerint pedig legalább húsz hasonló módon bűnösnek talált elítéltet helyeztek szabadlábra.
A tévesen bűnösnek mondott emberek között voltak halálraítéltek is. Mint az ohiói Dale Johnston, akit mostohalánya és a lány barátjának megölése és feldarabolása miatt küldtek halálsorra, erősen támaszkodva egy hipnózis alatt tett tanúvallomásra. Vagy a Georgia állambeli James Creamer, akit egy rablógyilkosságban való részvétel miatt ítéltek halálra, szintén hipnózissal szerzett bizonyítékra támaszkodva.
Mostanra már 27 államban tiltják a hipnózis igazságügyi használatát, 17-ben engedélyezik, hat államban pedig nincsen szabályozva a kérdés az Egyesült Államokban. Legutóbb New Jersey állam tiltotta be, 2006-ban.
Magyarországon fel sem merül annak lehetősége, hogy a bíróságok elfogadjanak hipnózis alatt tett tanúvallomásokat. Amikor egy magyar büntetőbírót erről kérdeztünk, lapunknak kijelentette, hogy "a felvetést sem értem", hozzátéve, hogy "még ötletként sem hallottam soha". Mint elmondta, fontos a tanúvallomás hitelessége, hogy kihallgatásakor a tanú befolyásmentesen és tiszta fejjel válaszoljon a kérdésekre, tudja, hogy miről van szó, tisztában legyen jogaival, és tudjon válaszolni a kérdésekre, ami hipnózis esetében nem áll fenn.
A texasi közbiztonsági minisztérium döntése alapján az irányításuk alatt álló texasi állami rendőrség (Texas Rangers) tagjai januártól már nem alkalmazhatnak hipnózist a nyomozásaik alatt. Az államban azonban majdnem kétezer különböző rendőrség és rendfenntartó szerv működik, amelyek a texasi jogszabályok alapján továbbra is használhatják a módszert.
A hipnózis azonban a közeljövőben teljesen el is tűnhet a rendőrségi eszközök közül Texasban, köszönhetően az áltudományos kriminalisztikai eszközök nagy ellenségeként ismertté vált Juan Hinojosa texasi szenátornak, akinek nevéhez fűződik az igazságügyben használt módszerek megbízhatóságát vizsgáló állami bizottság, az országos tekintélynek számító Texas Forensic Science Commission felállítása. A szenátor ugyanis egy képviselővel együtt olyan törvényjavaslatot nyújtott be a texasi törvényhozás elé, ami megtiltaná Texasban a hipnózis használatát. Érdekes adalék, hogy Hinojosa a Dallas Morning News oknyomozó riportjának hatására tette meg ezt a lépést. Javaslatáról várhatóan idén születik döntés.
