Éveken át dupla fizetést biztosítottak maguknak a Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének munkatársai. A recept egyszerű volt: az igazságügyi orvosszakértők, miközben zsebre tették az egyetem által folyósított teljes közalkalmazotti bérüket, vállalkozóként is benyújtották a számlát a munkahelyükön, munkaidőben elvégzett hatósági kirendelésekért. A szakértői vizsgálatok elkészítése után a rendőrséggel és a bírósággal a saját számlájukra utaltatták a pénzt, ezzel lényegében ugyanazért a munkáért két fizetést kasszíroztak.
Az úgynevezett hatósági kirendeléses tevékenységek után a teljes összegnek az egyetem kasszájába kellett volna befolynia, ehelyett csak a pénz kisebbik részét, a laborok, vizsgálók, eszközök használatáért járó költségátalányt kapta meg az intézmény.
A 24.hu júniusban írta meg, hogy hivatalos iratok bizonyítják: a debreceni Igazságügyi Orvostani Intézet szakértői és munkatársai hosszú idő óta megrövidítették az egyetemet. A magánszámlákra térített pénz nagysága a több száz millió forintos nagyságrendet is elérheti.
Mit csinál egy igazságügyi orvosszakértő?
Az igazságügyi orvosszakértők feladata, hogy az állam által biztosított díjazás fejében orvosi szakkérdésekben véleményt adjanak bírósági perekben, rendőrségi nyomozásokban. Feladatuk a többi között az elkövetők vagy sértettek pszichiátriai állapotának felmérése, testi sértések jellegének kivizsgálása, alkoholos és drogbefolyásoltság kimutatása, gyermekelhelyezéshez vagy gondnoksághoz kapcsolódó körülmények felmérése, apasági ügyek laboros DNS-vizsgálata és boncolások elvégzése. A feladatokat a hatóságok adják azzal, hogy hivatalos kirendelést küldenek az egyetemnek.
A Debreceni Egyetem vezetése a cikk megjelenése után egyetlen nap alatt lezárta az ügyet, csak annyit tett közzé egy helyi újságban, hogy szerintük az egyetemen "mindenkinek tiszta a keze". Pedig azóta több bírósági eljárás során felvetődött a szakértők számlázási gyakorlatának kérdése, és volt olyan eset is, ahol kifejezetten az ügyészség kérte, hogy a magánvállalkozások helyett az egyetemnek utalják a vizsgálatokért járó teljes összeget.
A birtokunkba került újabb dokumentumok szerint viszont nem csupán az veti fel a törvényesség kérdését, hogy ki kapta meg az állam által biztosított szakértői díjakat, hanem az is, hogy a debreceni szakértők milyen apparátust alakítottak ki az évek során arra, hogy meggyőzzék a hatóságokat.
Az intézet munkatársainak nagy része hamis vállalkozói pecsétet használt az eljárásokban, amelyekkel összemosták saját cégüket az egyetemmel.
Bár a vállalkozások hivatalos pecsétjén a szabályozás szerint kizárólag a cég székhelyét vagy telephelyét lehetne feltüntetni, hat-hét debreceni szakértő pecsétjén nem az szerepelt, hanem a 4002 Debrecen Postafiók 400. cím, ami a Debreceni Egyetem címe.
A kis módosítás miatt úgy tűnhetett, hogy a szakértők az egyetemi intézet számára küldött hatósági kirendeléseket jogszerűen teljesítik a munkahelyükön, az ottani erőforrásokat használva, miközben a díjakat a saját számlájukra átirányítják.
A hatóságok a kirendeléseket az egyetem címére küldték, ahol az előírásoknak megfelelően iktatták a küldeményeket. Később az elkészült szakvéleményeket is az intézeti iktatószámok alatt nyújtották be a kirendelő hatóságoknak vagy a bíróságoknak. Több dokumentum bizonyítja, hogy a magánvállalkozásokkal elszámolt szakértői véleményeket eredetileg az egyetemről, az egyetem pecsétjével postázták, így azokon feladóként minden esetben a DEKK Igazságügyi Orvostan 4002 Debrecen Pf.: 400. volt látható. Magyarán a borítékon ugyanaz a cím szerepelt, mint a szakértők pecsétjén.
Debrecenben az Igazságügyi Orvostani Intézet vezetője is tagja egy olyan betéti társaságnak,
amely az elmúlt években rendszeresen számlázott a hatóságoknak. Herczeg László az intézet másik orvosszakértőjével, Gergely Péterrel együtt alapította a
vállalkozást, és az Opten cégadataiból úgy tűnik, a mai napig nem lépett ki belőle, bár az utóbbi években már egyéni vállalkozóként számlázta le a különféle hatósági ügyeket. Herczeg tölti be
a Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának elnöki tisztét, Gergely a főtitkár a szervezetben.
A vállalkozói számlázás annyira elterjedt volt Herczeg vezetése alatt, hogy sok esetben még az intézet alkalmazásában álló gépírónők is azt kérték, az egyetem helyett a cégükhöz utalják a díjazást.
