Gulyás Gergely szerint 700, a Pedagógusok Szakszervezete szerint 1000 körüli pedagógus mondott fel szeptemberben a státusztörvény bevezetése miatt.
Szeptember 29-ig dönthetik el a pedagógusok, hogy még azelőtt felmondanak-e, hogy alávetnék magukat a sokat vitatott státusztörvénynek. Aki ezt az utóbbi két hétben megtette, még kedvezőbb feltételekkel távozhatott, mint ha később tervezne felmondani.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke nagyjából ezer fővel számol, aki ezen időszak alatt hagyta, illetve hagyja el az oktatást. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor a kormányinfón a Telex kérdésre azt válaszolta: lényegesen kevesebben jelezték a felmondásukat, mint ahányan ilyenkor távozni szoktak a közoktatásból.
Ő ezt azzal magyarázta, hogy a státusztörvény jobb feltételeket biztosít a tanárok számára.
Az RTL információja szerint a munkáltatók a jogi szabályozást félreértelmezve próbálták megnehezíteni azok dolgát, akik a státusztörvény miatt távoznának állásukból. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője arról beszélt, hogy sok pedagógussal azt próbálják meg elhitetni, hogy ha nem fogadják el a jogviszonyváltást, akkor később nem térhetnek vissza a pályára, nem taníthatnak többé.
Fernezelyi Borbála elmondta: a nyilatkozat megtételével csak a meglévő jogviszonyára vonatkozóan dönt úgy, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény alapján nem akarja további foglalkoztatását. „Ettől még a későbbiekben másutt nyugodtan létesíthet új jogviszonyt, és dolgozhat pedagógusként” – tette hozzá.
Olyan esetekről is tud, amikor egy távozni kívánó pedagógussal azt közölték, hogy az adott tankerületben nem taníthat többé, vagy egy meghatározott ideig nem gyakorolhatja a foglalkozását – de természetesen ez sem igaz.
Vannak esetek, amikor a pedagógusoknak azt mondják: ha nem vállalják az új köznevelési jogviszonyt, nem jár számukra végkielégítés. De ez sem igaz: a státusztörvényben szerepel, hogy 1-3 havi illetménynek megfelelő végkielégítés jár.
