Samantha Lawler, a kanadai Reginai Egyetem munkatársa a The Conversationön mutat be egy, a csillagászok számára nagyon zavaró jelenséget, a műholdak számának drasztikus növekedését. Az egyre több űreszköz okozta fényszennyezés megnehezíti az égbolt megfigyelését.
A fő problémát a Starlink és az ahhoz hasonló óriási flották jelentik. A SpaceX-féle internetszolgáltató Starlink már most a nagyjából 4 ezer működő műhold közel felét adja, a SpaceX űreszközei kifejezetten fényesek, a szám pedig tovább emelkedik majd. Lawler és kollégái új tanulmányukban előrejelzést próbálnak adni arra, hogy miként festhet az éjszakai égbolt, ha a műholdakkal foglalkozó vállalatok tartják terveiket.
A számítások alapján a közeli jövőben 15-ből egy objektum az égen mesterséges lesz.
Lawler szerint ez súlyos hatást gyakorolhat a csillagászatra.
A csapat egy nyílt forráskódú számítógépes modellt hozott létre. Ezzel fel tudták mérni, hogy a bolygó különböző térségeiből az egyes évszakokban, az éjszaka különböző időpontjaiban mennyire tűnnek majd fényesnek a műholdak. A modellben négy vállalat, a SpaceX, az Amazon, a OneWeb és a StarNet/GW 65 ezer virtuális űreszköze szerepel.
Noha a SpaceX a kutatók aggodalma miatt csökkentette műholdjai fényvisszaverését, a szerkezetek még mindig jól láthatóak. Lawlerék eredményei alapján a műholdak fényszennyezése rövidesen világszerte problémás lesz. A leginkább érintett térségek az északi és déli szélesség 50 foka mentén helyezkednek majd el, itt található többek között London, Berlin, Prága és Kiev.
A fényszennyezés sok szakértő számára megnehezítheti az adatgyűjtést. A csillagászok már keresik azokat a stratégiákat, amelyekkel mérsékelhetik a hatást, de időre és komoly energiabefektetésre lesz szükségük. Lawler úgy látja, komolyabban kellene szabályozni a műholdak üzemeltetését.
A nagy műholdflották egyébként nem csupán a fényszennyezés miatt problémásak. A rakétafelbocsátásokkal és a már használaton kívüli, az atmoszférában elégő űreszközökkel nő a légkör szennyezettsége, ha pedig egy szerkezet meghibásodik, és missziója végén nem semmisíthető meg, űrszemét keletkezik belőle. Az ilyen darabok veszélyt jelentenek a még működő űreszközökre.
