A Vénusz felé közelít a Merkúrhoz tartó BepiColombo európai-japán űrszonda - írja az MTI. A szerkezet csütörtökön 10 ezer kilométerre jár majd az égitesttől, amely lefékezi a szondát, és módosítja a Merkúr felé vezető pályáját.
Simon Plum, az Európai Űrügynökség (ESA) műholdirányító központjának (Esoc) munkatársa szerint különleges manőverről van szó, de felkészültek, és nem aggódnak. Hasonló manővert hajtott végre a BepiColombo áprilisban, amikor 12 700 kilométeres közelségben haladt el a Föld mellett, hogy a bolygó gravitációs erejét kihasználva kissé módosítson a mozgásán.
A Naprendszer legkisebb bolygója felé tartó útján a mintegy 4 tonnás szonda jövő augusztusban még egyszer megközelíti a Vénuszt, akkor 550 kilométeres távolságban.
Az űreszköz összesen hatszor repül el a Merkúr mellett, mielőtt 2025-ben ráállna végleges pályájára. Addigra a 2018-ban indult űrszonda már 9 milliárd kilométert fog megtenni.
A csütörtöki manőverben nagy szerep jut a kutatóknak, a szonda fedélzetén lévő tizenegy műszerből hét a Vénuszról fog adatokat gyűjteni. A Földdel szomszédos bolygó a figyelem középpontjába került, miután szeptemberben bejelentették: légkörében foszfint fedeztek fel, amely akár az élet jele is lehet.
Élet nyomaira bukkanhattak a Vénusznál
Ha valóban foszfinról van szó, és ha valóban életre utal, az azt jelenti, hogy nem vagyunk egyedül.
A BepiColombo tulajdonképpen két űrszonda, egy európai, illetve egy japán fejlesztésű szerkezet, amelyeket egy közös platform segítségével juttatnak el a bolygóra. Amikor a platform 2025-ben a Merkúr mágneses mezeje körüli pályára áll, az űrszondák megkezdik munkájukat: az európai szonda a felszínhez közel repül majd, és igyekszik felmérni annak összetételét, a japán szonda pedig társánál magasabb pályára áll, és a bolygó mágneses terét, illetve ritka légkörét fogja elemezni.
Az ESA és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek. Többek között a Planetary Ion Camera (PICAM) nevű iontömeg-spektrométer projektben volt szerepük, amely fényképezőgépként működik a töltött részecskék számára. Az eszközt működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették, ahogy a BepiColombo szimuláló környezetét is.
A Merkúrt eddig csak a NASA két űrszondájának, a Mariner10-nek és a Messengernek sikerült megközelítenie.
Kiemelt kép: Getty Images
