Halálunk után néhány idegsejt még mindig működőképes, sőt, kutatók most olyanokat is találtak, amelyek megnövelik az aktivitásukat ilyenkor - olvasható az EurekAlerten megjelent közleményben. A Scientific Reports tudományos folyóiratban megjelent tanulmány leírja, hogy az Illinois-i Egyetem kutatói friss agyszövet-mintákat vizsgáltak meg, majd később kétszer is, miután "pihentették" őket, ezzel imitálva a halál utáni helyzetet. Azt találták, hogy
egyes idegsejtek génexpressziója még növekedett is, mikor a többi már kezdett elhalni, vagy teljesen elhalt.
Ezek a gének jellemzően egyetlen sejttípust aktivizálnak: a gyulladásért felelős úgynevezett gliális sejttípusokat, amelyekről a kutatók megállapították, hogy a halál után még órákkal is nyúlványokat növesztenek, és fejlődnek, annak ellenére, hogy a többi sejttípus már elhalt.
A kutatók szerint annyira nem meglepő a jelenség, mivel ezeknek a gyulladásos sejteknek kifejezetten az a dolguk, hogy az agyi sérülések után "takarítsanak". A felfedezés inkább amiatt fontos, mert azok a kutatások, amelyek post mortem agyszövetet használnak például az autizmus vagy az Alzheimer-kór vizsgálatára, és potenciális gyógymódok kutatására, nem számolnak ezekkel a halál után is aktív sejtekkel. A legtöbb kutatás ugyanis azzal számol, hogy a halál után az agy teljesen leáll, a mostani eredmények pedig bebizonyították, hogy ez egyáltalán nem így van.
A szakértők azt is megállapították, hogy a halál utáni 24 órában a legtöbb gén expressziója relatíve stabil maradt. Ezeket egyébként háztartási géneknek nevezik. Ezek azok a gének, melyek termékeire állandóan szüksége van az élőlénynek, ezért expressziójuk állandó.
A gének egy másik csoportja, amelyről ismert, hogy jelen van az idegsejtekben, és részt vesz az olyan emberi agyi tevékenységekben, mint az emlékezetben, a gondolkodásban és a különböző rohamokban, a halál utáni órákban gyorsan bomlani kezdett.
A zombigének voltak a harmadik csoport, amelyek nem bomlottak, nem maradtak stabilak, hanem még növekedett is az aktivitásuk.
