Száguldás, Nissan, szerelem – van itt minden, de főképp olyan autócsörték, amelyek szinte szó szerint leviszik a fejedet. Ha szereted a versenyzést, ha nem, ez a film hatással lesz rád. Kritika.
A Gran Turismo története egészen 1997-ig nyúlik vissza, ekkor jelent meg ugyanis az azonos című videójáték, pontosabban autóverseny-szimulátor a PlayStation-konzolosok nagy örömére. A több, mint 10 millió eladott példány pedig megtette hatását, a japán gyártó a Polyphony Digital sorozattá bővítette a game-et, 2022-ben jött ki a hetedik része.
A Magyarországon is forgatott Gran Turismo-film azonban nem csupán egy sikeres videójáték mozis adaptációja, a sztorija ennél bonyolultabb és elképesztőbb. Történt ugyanis, hogy a Nissan Europe korábbi vezetője, Darren Cox 2006-ban kitalálta, hogy segít a Sony PlayStation-játékosoknak abban, hogy tudásukat a valóságban, igazi kocsikon is kipróbálják, és profi autóversenyzőkké váljanak. Az elképzelés 2008-ban a Sony és a Nissan közös vállalkozása, a GT Academy formájában vált valóra, amely a nevét a jól ismert Gran Turismo videójáték-sorozatról kapta. Ebben az évben került sor az első GT Academy-verseny megnyitójára, amelyen a spanyol Lucas Ordóñez szerezte meg a győzelmet. A 2009-es dubai 24 órás versenyen nyújtott teljesítményét követően a Nissan szerződtette is Ordóñezt a versenycsapatába.
2010 és 2016 között a Nissan PlayStation GT Academy programjának további 21 győztese volt, akik közül sokan sikereket értek el a pályán, többek között bajnoki győzelmeket, dobogós helyezéseket nemzetközi versenyeken.
Mondhatjuk tehát, hogy a Gran Turismo kevésbé videójáték-adaptáció, sokkal inkább egy életrajzi film Jann Mardenborough-ról, amelyhez az alapot történetesen egy videójáték adta.
Hősünk sztoriját természetesen itt-ott megváltoztatták, kibővítették, megkurtították, az események időrendjét megkavarták, vagy új karaktereket kreáltak a drámai hatás kedvéért, a főbb pontok azonban egyeznek, Mardenborough GT Academyre való bejutásától kezdve az egy néző halálát okozó horrorisztikus nürburgringi balesetén át a Le Mans-i 24 órás versenyéig.
A film szerint tehát Jann Mardenborough (a Fehér éjszakákból vagy a Távterápiából ismert Archie Madekwe alakításában) megnyeri a Danny Moore (Orlando Bloom karaktere Darren Coxon alapul) által szervezett európai versenyt, és néhány társával együtt bejut a GT Academyre, ahol a film kedvéért kitalált autómérnök és korábbi legendás versenyző Jack Salter (David Harbour) próbál profi versenyzőket faragni a konzolkoptatókból.
A rendezést a dél-afrikai Neill Blomkamp vállalta be, aki 2009-ben a semmiből tört a csúcsra District 9 című, négy Oscar-díjra is jelölt zseniális sci-fijével, majd úgy tűnt, a nagy ígéretű fenegyerek el is tűnik a süllyesztőben, hiszen a következő filmjei mindig eggyel rosszabbak lettek az előzőnél, az Elysium – Zárt világ (2013) és a Chappie (2015) után 2021-ben már a Démoni című B-kategóriás horrorförmedvénnyel égette magát (igaz, rövidfilmekben azért továbbra is tudott nagyobbakat alkotni, pl. Oats Studios-filmek). Szüksége volt tehát már egy olyan projektre, amelyben megmutathatja, hogy maradt még benne valami a District 9 zsenijéből.
Persze ne legyenek hiú reményeink, a Gran Turismo, bármennyire is repeszt, a nyomába sem érhet a johannesburgi űrlényes kalandnak. Blomkamp mégis profitálhat belőle. Ezúttal nem ő írta a forgatókönyvet (hanem egyrészt az élet, másrészt az Amerikai mesterlövész-es Jason Hall és a Richard király-os Zach Baylin), ami a mű leggyengébb láncszeme lett.
Győzelmek, hoppon maradások, edzések, lemondások, felállások, nagy elhatározások, akciók, rivalizálások (az És egyszer csak… Paxton Hall-Yoshidájával – Darren Barnet), na meg némi magánéleti drámázás (az őt a céljaiban nem támogató apával – Djimon Hounsou) és egy csipetnyi romantika (egy cuki, szintén a film kedvéért megalkotott karakterrel – Maeve-Courtier Lilley). Semmi újat nem kapunk hát e téren. Szerencsére a színészek, élükön Archie Madekwével és David Harbourral, képesek életet lehelni ezekbe a jelenetekbe is, amik így, bár közhelyesek, de egyben helyesek is.
A Gran Turismo legfőbb erényét máshol kell keresni: bizony, a rendezői székben, az előre lenézett Neill Blomkamp személyében, aki képes volt emlékeztetni minket arra, hogy akcióban azért még mindig ott van a szeren.
Tisztán érződik, hogy Blomkamp e pillanatokban érezte magát elemében, ezekbe mindent beletett, amit tud, és így pl. a nürburgringi tragédia is igen hatásosra sikeredett. (Az más kérdés, hogy a valóságban sokkal később történt (bőven a Le Mans-i verseny után), és hogy sok kritika érte az alkotókat, amiért az egy ember halálát okozó tragédiát arra használták fel, hogy Mardenborough-nak súlyos drámát és végül inspirációt adjanak közvetlenül a nagy verseny előtt.)
A Gran Turismo tehát meglepően jól működik, persze főképp azok számára, akik látványos, hangos, sodró lendületű száguldásokra vágynak, vagy akiket valamilyen szinten érdekel az autóversenyzés világa, mert ők bekukkanhatnak, sőt, jól szét is nézhetnek a kulisszák mögött. A friss és mély emberi történetek és kapcsolatok kedvelői, lehet, csalódni fognak, bár ők vélhetően nem ettől a filmtől várják a megváltást.
Azt mondjuk magyarként egyáltalán nem vettük jó néven, hogy bár a Hungaroringen forgattak egy csomó jelenetet, a mogyoródi versenypálya egyáltalán nem kapott szerepet a sztoriban. Ejnye-bejnye!
