Sorozatunkban minden héten megírjuk, miként alakult a 65 év felettiekre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal heti halálozási statisztikája és az milyen összhangban van a koronavírus-portálon szereplő adatokkal. Legutóbb arról számoltunk be, hogy a KSH egyetlen adatfrissítéssel több mint négyszázzal növelte a halottak számát az általunk vizsgált időszakban, most pedig olyan dolog történt, ami a második hullám kezdete óta egyszer sem.
Múlt heti cikkünk:
A KSH utólag talált több mint négyszáz halottat szeptember óta
Újra összevetettük a Központi Statisztikai Hivatal heti halálozási adatait a kormányzati koronavírus-portálon található számokkal.
Grafikonunkon a KSH heti halálozási adatai szerepelnek, amiket négy kategóriába osztunk fel:
- Feltüntetjük, hogy a 2015-2019 közötti időszakban átlagosan hányan haltak meg azon a héten. (Szürkészöld szín.)
- 2020-ban a Ratkó-gyerekek elérték a 65 éves kort, így több tízezerrel nőtt a korcsoport létszáma - ezt korrigáljuk. (Citromsárga szín.)
- A koronavirus.gov.hu-n megszámoljuk, hogy a vizsgált időszakban hány 65 éves vagy annál idősebb ember hunyt el a fertőzés következtében. (Narancsssárga szín.)
- Így végül megkapjuk, hogy mennyivel haltak meg többen az előző évekhez képest. (Piros szín.)
Ha csak a piros sávokat nézzük a grafikonon, látszik, hogy a 46. héten érte el a csúcsát (673 ember halt meg például azért, mert bár koronavírusos volt, nem került bele a statisztikába vagy éppen nem tudták ellátni a betegségét a kórházak leterheltsége miatt), azóta ez a szám folyamatosan csökkent.
Az év utolsó előtti hetére (december 14-e és 20-a között) ez az érték negatívba fordult, azaz ha nem lett volna a koronavírus, akkor még kevesebben is haltak is volna meg, mint az előző években. Részletesen: 2015 és 2019 között átlagosan 2021-en haltak meg Magyarországon az 51. héten. A korcsoport-létszám növekedése miatt ehhez hozzá kell adni 37-et (így járunk 2058-nál), és mivel 2020-ban a vizsgált időszakban 2785-en haltak meg a KSH szerint, így a különbség 727 fő. Viszont koronavírusban elhunyt 974 65 év feletti, így nemhogy növekmény látszott volna, még 247 fővel kevesebb halott is lett volna, ha nincs a Covid-19 és halálos szövődményei.
Azt meg kell jegyezni, hogy ez hatalmas szám:
a 2021-nek a 247 11 százaléka - ekkora csökkenés szintén legalább annyira megmagyarázhatatlan, mint az, hogy miért haltak meg november második hetében közel hétszázan úgy, hogy koronavírusban is közel hatszáz ember vesztette életét.
Időközben megérkeztek a Belügyminisztérium november hónapra vonatkozó halálozási adatai is: a BM szerint 2020 novemberében 14 209 fő halt meg itthon, ugyanez tavaly 10 418 fő volt, szerintük tehát 3791-gyel többen haltak meg idén a 11. hónapban, mint tavaly. A KSH heti számait arányosítva idén novemberre 15 805 fő jön ki (1600-zal több, mint amit a BM közölt), tavalyra pedig 10 107 (ami csak 311-gyel tér el a BM által vezetett adattól).
Ha a korosztályonkénti statisztikát nézzük a második hullám kezdetétől, látszik, hogy míg 64 éves korig alig nőtt az előző évekhez képest az elhunytak száma, addig a 65 évtől kezdve (részben a Ratkó-gyerekek miatt) egy-két ezerrel többen haltak meg, mint 2015-2019 között. A legnagyobb különbség a 80-84 éves korosztályban van, ahol 2019-ben 5371-en haltak meg, 2020-ban viszont már 7426-an, azaz több mint kétezerrel többen.
Arról, hogy mennyire eltér a megyénkénti halálozási statisztika (és hogy a kormány ezt mennyire nem kommunikálja), itt írtunk bővebben.
Budapesten sokkal kevesebben halnak meg, mint az országos átlag:
Győr-Moson Sopron, Vas, Borsod és Békés megyei adatai is szomorúan jelzik a járványidőszak hatását halálozásokra.
