Április 1-jén a swimswam.com úszó szakportálon megjelent cikkben Braden Keith arról tájékoztatott, hogy megváltoztatják a mellúszás szabályait. A szerző azt írta, a szervezet következő testületi ülésén megszüntetik a kétkezes falérintés kötelezettségét, valamint az eddigi egy delfintempó helyett 15 méterig lehet majd kidelfinezni az elrugaszkodást követően.
Az úszás eddigi történelme során végrehajtott szabálymódosítások mindegyike azt célozta meg, hogy gyorsabb legyen az adott versenyszám. A mellúszás mint a leglassabb úszásnem ment át a legnagyobb változáson az évtizedek alatt, ezért a legnagyobb javulás is itt látható.
Watch Katinka destroy this last wall. ???? pic.twitter.com/slno6dyCw9
- swimnerd (@SwimNerds) December 8, 2016
Hosszú Katinka a világ egyik legjobb kidelfinezője - ezt pár éve egy videóval is bizonyítottuk -, ezért megkérdeztük tőle, milyen hatással lenne a teljesítményére, ha a 2021-re halasztott tokiói olimpiára már bevezetnék az új szabályt.
"Olvastam én is a cikket. Nagy József, a világ egyik legjobb mellúszó edzője már 15 éve mondja: a mellúszás jövője, hogy a delfinlábhoz hasonlóan változzon a lábtempó. Az írás megjelenése után beszéltem is már vele erről a lehetőségről" - fogalmazott megkeresésünkre háromszoros olimpiai bajnokunk. Hozzátette, általánosságban elmondható, hogy a szabályváltozásokhoz mindenkinek alkalmazkodnia, és arra külön készülnie kell, de mindig is arra törekedett, hogy ezekből a lehető legjobban jöjjön ki.
Két fő versenyszámomban, a 200 és a 400 vegyesen a négy úszásnem közül egyértelműen a mell volt a leggyengébb. Az évek során amennyire lehetett elsajátítottam a technikát olyan szinten, hogy jó legyek. Tavaly ennek és az elrugaszkodás után megengedett egy delfintempónak köszönhetően 200 mellen országos csúcsot úsztam
- mondta Hosszú Katinka, aki szerint a 15 méteres víz alatti delfinezés esetleges bevezetése újabb komoly fejlődési lehetőség lenne számára.
"200 mellen a 25-ös medencében 105 métert, az 50 méteresben pedig 45 métert lehetne így megtenni víz alatt. Az előbbi hét, az utóbbi három fordulót jelent, de ahhoz, hogy valaki minden fordulónál maximálisan hasznosan kiússza a 15 métert, elképesztő tüdőkapacitással és technikával kell rendelkezzen. Amikor 200 háton világcsúcsot úsztam, 12 méteres delfinlábas átlagot hoztam, 200 pillangón általában végig ki tudok delfinezni. Ami biztosnak tűnik, ha tényleg bevezetnék a szabályt, gyorsulna ez a szám, közelítene a hátúszás világcsúcsához, és meglehet, érdemes lenne a vegyesúszás mellett - amelyben szintén javulhatna az összidőm - a mellúszásra is specializálódnom" - magyarázta el az esetleges szabályváltoztatásban rejlő potenciált az úszónő.
A 24.hu megkérdezte a Nemzetközi Úszószövetség médiabizottságának magyar tagját, van-e igazságtartalma a swimswam.com oldalon megjelent írásnak. Csurka Gergely röviden úgy fogalmazott: "Tudtommal még nincs a bureau-tagok előtt ilyen tervezet".
Azaz meglehet, Braden Keith április 1-jei tréfának szánta cikkét, ez azonban egyértelműen nem derül ki belőle, ráadásul a felvetés kétségtelenül meglévő problémát feszeget vagy oldhatna meg akár. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a kétkezes falérintést követő egy delfinmozgás elbírálása, betartatása finoman fogalmazva sem egyszerű feladat. Könnyen vissza lehet élni vele, mert szinte lehetetlen megállapítani az úszó egy vagy két delfintempója közti árnyalatnyi különbséget.
Az egykezes benyúlás ugyanúgy visszaélésre adna lehetőséget, hiszen ott sem tiszta, az úszó mit művelhetne a másik kezével a víz alatt. Mivel ennek a szabálymódosításnak amúgy sem lenne a versenyidőkre érdemi haszna, ezért nem gondoljuk vitaalapnak. Ellenben a 15 méteres kidelfinezésnek, amelyet a hátúszásnál és a pillangónál már rég alkalmaznak - gyorson is lehetne, csak ott nem érdemes, mert vízfelszínen ebben az úszásnemben jobban lehet haladni -, komoly időjavulást eredményezhetne mellúszásban is. Feltéve, ha az úszó bírja, alkalmas rá anatómiailag.
