Túl vagyunk március idusán, a tavasz közeledését mégsem érezzük. Sőt, többfelé esett a hó, a hőmérséklet a következő napokban is -3, -5 fokig süllyed éjszakánként. Közben pedig ébredezik a természet, a legtöbb növény rügyezik, ibolyák virítanak az avarban. Ilyenkor kerülnek előtérbe a fagykárok, melyek a gazdák akár az egész éves bevételét elvihetik, a vásárlók pedig csillagászati árakkal találhatják magukat szemben a piacon.
A tavaszi fagyok egész május második feléig Damoklész kardjaként lógnak a levegőben, most még természetesen képtelenség átfogó képet adni. Ami biztos, hogy a jelenleg fejlődő zöldségeket üvegházak védik, a palánták is biztonságban vannak, a szabadföldi termelés még nem kezdődött meg. A gyümölcsfák viszont már meghozták virágrügyeiket, a kajszi és az őszibarack virágzik, utóbbi a Dél-Dunántúlon már teljes virágpompában virít.
Mit bírnak ki a gyümölcsfák? Mire számíthatunk a következő napokban és a folytatásban? Erről kérdeztük Dr. Apáti Ferencet, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét.
Felébredtek, nincs visszaút
Télen a növények speciális nyugalmi állapotban vannak - itt írtunk erről bővebben -, ilyenkor gond nélkül képesek elviselni az elterjedési területükön jellemző fagyokat, hazánkban -10, -20 fokot is. Gyümölcsfajtól függően február eleje és március eleje között kezdenek éledni a gyümölcsfák, március vége felé haladva élettani folyamataik már jelentősen megváltoznak, a többség már nagyon közel áll a virágzáshoz, ami egészen új helyzetet teremt.
A virágok is képesek elviselni enyhe mínuszokat, ám -2 fok alatt már rohamosan csökken a »túlélésük« esélye. Ugyanez igaz a fejlődésben lévő, úgynevezett kisgyümölcsökre is
- mondja a 24.hu-nak Apáti Ferenc.
Mindegy, hogy egy melegebb februári periódus vagy a hivatalos tavasz indítja be a fák ébredését, innentől kezdve minden fagy veszélyes lehet, függetlenül attól, hogy jellegében téli vagy tavaszi fagyról van szó. Érdemes azért azt is megjegyezni, hogy kora tavasszal a téliesbe fordult időjárás fékezi a rügyfakadást, lelassítja a természetet, aminek pozitív hatásai is vannak a túl korán jött tavasz mellett.
A fagyok károsító hatását a növények (rügyek, virágok) fejlettségi állapota és a fagy "jellege" dönti el. Előbbi adott, a gazda által érdemben nem befolyásolható, de általánosságban el lehet mondani, hogy minél közelebb vagyunk a virágzáshoz, annál érzékenyebbek a virágszervek a lehűlésekre. A téli fagyok a november-február közötti időszakra jellemzők, de egyre gyakoribb (mint jelenleg is), hogy jelentősen belecsúsznak a márciusba, kora tavasszal még visszatér a tél. A tavaszi fagyok március-május folyamán érkeznek, karakterisztikájuk más, mint a téli fagyoké.
Ezek nem meteorológiai szakszavak, hanem a gazdálkodásban alkalmazott kifejezések. A végletekig kisarkítva: a tavaszi fagy ellen lehet eredményesen védekezni, míg a télivel szemben a legtöbb próbálkozás eleve bukásra van ítélve. A részletek megértését nagyban segíti, ha először röviden bemutatjuk, milyen fő fagykárelhárítási technikák, eszközök léteznek.
Jéggel védenek a mínuszoktól
A leghatékonyabb az úgynevezett korona fölötti fagyvédelmi öntözés, amikor felülről "vízágyús" szórófejekkel öntözik, és jéggel borítják be tetőtől talpig a fákat. A víz megfagyása hőtermeléssel jár, a módszer -5, -7 fokig képes megvédeni a virágot és a termést - cserébe viszont hektáronként és óránként 40-50 tonna vizet használ. Ugyancsak jó hatásfokkal bír a légkeverés, amikor a felsőbb, pozitív hőmérsékletű légréteget keverik az 1-3 méteren megülő fagyos levegővel, illetve eleve nem is hagyják azt leülepedni. Ehhez 6-7 hektáronként szükséges egy-egy 20 millió forintos szélgép.
A harmadik hatásos technológia, amikor úgynevezett parafingyertyák meggyújtásával nyernek hőt a talaj fölötti néhány méteren. Ez a módszer is nagyon hatékony, képes 4-6 fokot emelni az ültetvény hőmérsékletén, ám itt jelentős üzemeltetési költséggel kell számolni, ami hektáronként 1,5 millió forint is lehet egy 10-12 órás védekezésre vetítve.
Egy átlagos ültetvényt tekintve ez utóbbi módszerrel kedvezőtlen esetben (hosszú és erős éjszakai lehűlés) akár két-három éjszaka alatt el lehet égetni a várható bevételt, és mivel nem csak egyszeri beruházási költségről van szó, ilyenkor áll fent az az eset, hogy műszakilag ugyan hatékony, de gazdaságtalan a védekezés
- jegyzi meg a szakember. Ezeken kívül még számos eszköz létezik, mindegyik lényege, hogy valamilyen hőforrást állítanak le, vagy mozgatnak, mondjuk, traktor után kötve az ültetvényen.
Minden fagyvédelmi technológia esetében érvényes, hogy "olcsó húsnak híg a leve", a kis befektetést igénylő módszerek nem kecsegtetnek komolyabb sikerrel.
Éjjeli őrség
Térjünk most vissza a téli és a tavaszi fagyra. Előbbi kategóriába sorolhatjuk a mostani, északi hidegbetörést is, amikor az éjszakai fagyokat általában légmozgás is kíséri. Körülbelül 10-15 km/órás szélsebességtől mondhatjuk, hogy bármelyik fagyvédelmi rendszer hatékonysága a nullával egyenlő. Hiába fűtjük fel a koronák tetejéig az alsó 3-5 métert, a szél elsöpri a meleget, és a magasból is hasonló hőmérsékletű levegőt kever be. A levegő hőmérsékleti rétegződése is jelentősen eltér a tavaszi kisugárzási fagyokétól: nappal is nagyon hideg van, és a földfelszíntől többszáz méteres magasságokig hideg vagy fagyos a levegő, ami még tovább rontja a sikeres fagyvédekezés valószínűségét.
Ez az időjárási helyzet áll fenn most is az ország nagy részében attól függetlenül, hogy március vége felé közelítünk.
Apáti megjegyzi, a gyümölcstermelő gazda szempontjából sajnos semmi jelentősége annak, hogy téli vagy tavaszi jellegű mínuszok pusztítják el a virágokat és a termést így márciusban. A téli és tavaszi jelző "csak" olyan szempontból releváns, hogy utóbbi ellen van esély gazdaságosan védekezni, míg előbbi esetében nincs.
Hosszabb távon pedig a rossz hír, hogy a klímaváltozással egyre gyakoribb az észak-déli irányú, úgynevezett meridionális áramlás. Ez egyik napról a másikra képes 180 fokos fordulatot venni, és egészen május közepéig sarkvidéki eredetű légtömegeket sodorni a Kárpát-medencébe - itt írtunk erről bővebben az Óriáshullámok teszik kaotikussá a magyarországi időjárást című cikkünkben.
Amennyiben viszont a hullámok nem alakítanak ki extrém helyzeteket, február végétől, de főleg a márciusi napéjegyenlőségtől kezdve a napsugarak már hosszabb ideig, és mind nagyobb szögben érik a felszínt. Nappal kellemes meleg van, de estére a fizika törvényeinek engedelmeskedve a hideg levegő leáramlik, szélcsendes időben, derült égbolt - és több egyéb időjárási tényező - mellett igen cudar idő alakulhat ki a talaj közelében, akár komoly fagyok is 2-3 méteren.
Ez a gyümölcstermelők szóhasználatában a tavaszi fagy, és ezeknél a klasszikus kisugárzási fagyoknál már működnek a fent leírt módszerek a fagyos éjszakákon, mert valamivel feljebb jóval magasabb hőmérséklet uralkodik: ezt már le tudják keverni a szélgépek, és 5-10 méternyi légréteg "átfűtése" sem lehetetlen feladat a különböző hőtermelő módszerekkel.
"Ott kell lenni és csinálni, pénzt, időt és energiát áldozni úgy, hogy az ember tudja: ha most sikerül is, hány ilyet lesz még képes elhárítani májusig?" - érzékelteti a klímaváltozással felerősödő problémákat Apáti Ferenc. És ez csak a tavaszi fagykár, miközben ott van még a jégverés, az aszály, a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék, mind-mind az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló szélsőség.
Most még sok a virág
Ami az idei tavaszt illeti, cikkünk elején említettük, hogy enyhe mínuszokat azért a rügyek, virágok természet adta képességüknél fogva is át tudnak vészelni. A tavalyi, gyakorlatilag minden gyümölcsfajt érintő rossz termés miatt a fák "kipihentek", erősek, ezért most rengeteg rajtuk a virág, a virágrügy. Gazdaságról beszélünk, fontos a matek, ami esetünkben így néz ki:
Ha a jelenlegi virágmennyiség csak 10-25 százalékából gyümölcs lesz, optimális termés várható.
Nyilván lesz még fagy, ami várhatóan "leszalámizza" majd ezt az ideális virágmennyiséget, de egyelőre nincs ok aggodalomra. Sőt, a túl sok gyümölcs sem jó, mert nem fejlődnek elvárt méretűre, és kimerítik a fát. Csak a példa kedvéért: egy intenzív termelésre szánt almafa 1000-1500 virágot hoz, és ha mind megköt, a gazda végül úgyis csak 100 darab almát hagy meg rajta.
Összességében a magyarországi gyümölcsfák fővirágzása április 5-25. között várható, ott kellene leginkább megúszni a tavaszi fagyokat. És jó lenne, ha a virágzást követően, már a kis gyümölcsök sem kapnának jelentős fagyterhelést, mert fagytűrésük a virágokéhoz hasonlóan alacsony.
Gyümölcsárak: pokoltól a mennyországig
Ami pedig az árakat illeti, korai lenne becslésekbe bocsátkozni. A FruitVeb elnöke hangsúlyozza, általánosságban nincs olcsó gyümölcs, a termelés iszonyú pénzeket emészt fel, és ahogy eddig is láttuk, kockázatos. Ami lehet, és egyelőre benne van a pakliban, hogy lesz egy jó termés, ennek következtében pedig elfogadható, közepes zöldség- és gyümölcsárak.
De ugyanúgy benne van abban a pakliban még az erős fagykár, és az árak őrült elszállása is, ahogy Apáti Ferenc fogalmaz: a pokoltól a mennyországig minden.
Sokat számít az is, máshol Európában milyen lesz a termés, az olcsó import visszafogja az áremelkedést. Annak is nagy a jelentősége fagykárok esetén, hogy minden gyümölcsfajt elsepernek-e a fagyok (mint tavaly), vagy "csak" egy-két faj károsodik komolyan (mint 2018-ban). Ha egy-két faj érintett, akkor mérsékeltebb az áremelkedés, mert van helyettesítő termék, ellenben ha általános a fagykár, akkor magasabbra húznak az árak.
Egy biztos: termésbecslésbe bocsátkozni és piaci prognózist készíteni csak a tavaszi fagyveszélyes időszak elmúltával van lehetőség, május második felében. Addig - egyetlen éjszaka leforgása alatt - bármit átírhatnak a fagyok.
