Brit kutatók megállapították, hogy alkattól és feleslegtől függően bárkiről elmondható, hogy ha gyorsabban sétál, akkor hosszabb élet várhat rá. A brit UK Biobank összesen 474919 ember adatait vizsgálta meg, és megállapította az összefüggést - a csavar viszont ott van a dologban, hogy még akkor is hosszabb életre számíthatnak a gyors gyaloglók, ha egyébként a BMI-jük nem az egészséges kategóriába esik.
A BMI (body mass index, testtömegindex) viszonylag meg tudja mondani, hogy valakinek mennyi túlsúlya van (bár a módszer vitatható, mert nem számolja például azt, hogy az izomtömeg nehezebb, mint a zsír), ezért annyira nem csoda, hogy ha valaki többet és gyorsabban sétál, az tovább él, ha egyébként is egészséges tartományban van a BMI-je. A brit kutatók viszont azt állapították meg, hogy
még a túlsúlyos emberek várható élethosszán is javíthat a gyors séta.
Valójában azok, akik lassan sétáltak, és az egészséges mérték alatti BMI-vel rendelkeztek, rosszabb várható élettartamot mutattak, mint az elhízott, de gyorsan sétáló alanyok.
A brit Nemzeti Egészségügyi Kutatóintézet kutatása az első olyan tanulmányt adta, amely a gyors séta egészségügyi előnyeiről szól, testsúlyra való tekintet nélkül.
Érdekes, hogy a megfigyelt emberek átlagos BMI-je 26,7 volt, ami már a túlsúlyos kategóriába sorolható. Az átlagéletkor 58,2 volt, és a válaszadóknak saját maguknak kellett megállapítaniuk, hogy milyen gyorsan sétálnak, ami azért ad némi lehetőséget a tévedésre és a csúszásokra.
A kutatást végző Leicesteri Egyetem tudósai szerint az eredmény azt bizonyítja, hogy a mindennapos aktivitás valószínűleg fontosabb az egészség szempontjából, mint az, hogy valakin mennyi túlsúly van, tehát mekkora a BMI-je.
