A Perseidák, vagyis a Perseus csillagkép felől érkező meteorraj július 20. és augusztus 20. között figyelhető meg, idei maximuma az augusztus 12-éről 13-ára virradó éjjel következik. Vagyis ma éjjel láthatjuk adott időn belül a legtöbb hullócsillagot, általában akár 50-60 darabot is. Most azonban ennél sokkal kevesebbet fogunk észlelni. A Magyar Csillagász Egyesület (MCSE) szerint:
A meteorok megfigyelését az erős holdfény zavarja, ezért az észlelésekre a hajnali órák az alkalmasabbak, amikor a raj radiánsa egyébként is egyre magasabbra kerül.
A Hold fénye miatt tehát csak a legfényesebb meteorokat pillanthatjuk meg, jó ha óránként 10-15 darabot - írja a National Geographic, de a cikk hozzáteszi: azt azonban sosem lehet előre tudni, hogy mennyi lesz a fényes meteor, így előfordulhat ennél több vagy kevesebb is.
Ugyancsak az erős holdfény okán előfordulhat az is, hogy még a fényszennyezéstől kevésbé érintett területeken sem látunk több hullócsillagot, mintha csak az erkélyre, udvarra ülnénk ki.
Egy nap pusztító lehet
A Perseida-meteorrajt a 109P/Swift-Tuttle üstökösből származó apró porszemcsék tömege alkotja: a 26 kilométer széles üstökös 133 év alatt kerüli meg a Napot, miközben hatalmas törmelékfelhőt hagy maga után. Földünk évről évre keresztezi ennek útját, a kisebb-nagyobb szemcsék a légkörbe érve felizzanak, elégnek, ilyenkor figyelhetjük meg a "csillaghullást". A Perseida név pedig onnan származik, hogy "tőlünk nézve" a raj mintha a Perseus csillagképből érkezne.
A csodás látvány mellett azonban az anyaüstökös a távoli jövőben fenyegetést jelenthet, ugyanis megvan az esélye, hogy egyszer majd bolygónkba csapódik. Nem most lesz, és fontos kiemelni, hogy léteznek a Swift-Tuttle-nél ránk jóval veszélyesebb objektumok is a világűrben.
Ám ha megtörténik, a becsapódás harmincszor pusztítóbb lehet, mint a dinoszauruszokat kiirtó aszteroidáé, több mint egymilliárd megatonnányi energia szabadulhatna fel - itt írtunk róla bővebben.
Ez az üstökös egy nap kiirthatja az emberiséget
A 109P/Swift-Tuttle üstökös napjainkban látványos meteorhullást okoz, de egy nap fenyegetést jelenthet majd a Földre.
Szent Lőrinc könnyei
A jövőből ugorjunk vissza pár mondat erejéig a múltba, miért nevezi a Perseidákat a népnyelv Szent Lőrinc könnyeinek? Lőrinc a III. században élt, feltehetően II. Sixtus pápa diakónusa volt a Krisztus utáni 250-es években, Valerianus császár uralkodása alatt végezték ki az egyházfővel együtt. Ekkor folytak könnyei.
Amikor ugyanis látta, hogy Sixtust a halálba viszik, sírni kezdett: nem azért, mert sajnálta vagy féltette volna, hanem mert ő nem kísérhette el a vértanúságba: "Atyám, hová mégy a fiad nélkül? Szent püspököm, hová sietsz a diákonusod nélkül? Az áldozatot soha nem mutattad be nélkülem! Valami kivetnivalót találsz bennem? Méltatlannak tartasz arra, hogy magaddal vigyél?"
De a pápa megnyugtatta, hogy nem hagyta magára, de Lőrinc előtt még keményebb küzdelem áll: "Hamarosan jössz majd utánam, hagyd abba a sírást!"
És valóban, miután hitét nem volt hajlandó megtagadni, szörnyű kínhalálra ítélték: hatalmas rácsot hoztak, rábilincselték a férfit és a tűz fölött szó szerint roston sütötték halálra. Állítólag a lángok közül még kiszólt a hóhérnak: ,,Ez az oldalam már megsült, fordíts meg és egyél belőlem!"
Augusztus 10. volt ez a nap, amikor a Perseidák már bőven produkálja a csillaghullást, nem csoda, hogy fentiek alapján a keresztény hagyomány Szent Lőrinc könnyeit látja bennük.
Kiemelt kép: Meteor az égbolton a hollókői vár felett 2019. augusztus 12-re virradóan. Fotó: MTI/Komka Péter
