Közel 1600 termék szerepel gyógyszerészeti intézet hiánylistáján, az elmúlt hetekben még bővült is a lista. Az ok: Ukrajnában sebesültek százezreit kell ellátni, az onnan érkező csomagolóanyagnak pedig nyoma sincs, miközben Kína még mindig a Coviddal küzd.
1586 – ennyi termék szerepel az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) hiánylistáján. Bár a Nemzeti Népegészségügyi Központ március 23-i tájékoztatása szerint már kevesebben fordultak orvoshoz influenzás tünetekkel, mint egy héttel korábban, a lista tovább bővült az elmúlt hetekben. Ahogy a gyógyszerészi kamara is írta korábban:
Az OGYÉI listában az okok között például azt tüntették fel, hogy „gyártási gond”, „alapanyagellátási probléma”, „megnövekedett igény”, illetve „piaci megfontolások”. A legtöbb esetben azonban az is ott szerepel az OGYÉI táblázatában, hogy az adott termék más szerrel helyettesíthető.
„Első ránézésre ez soknak tűnik. Azonban sok olyan termék is van rajta, ami például más kiszerelésben elérhető. Tehát a napi gyakorlatban meg lehet oldani” – mondja Hankó Zoltán. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint azonban a hiányt valóban „érzi a rendszer”.
És persze érzik a vásárlók is, akik azt tapasztalják, hogy bizonyos termékeket nem lehet kapni a gyógyszertárakban. A hiány azonban nem csak Magyarországot, hanem egész Európát érinti.
A háború is érezteti a hatását
Ennek oka egyrészt a megnövekedett kereslet. A még mindig jelenlévő Covid mellett az ilyenkor szokásos influenza, illetve más felsőlégúti betegségek is fertőztek az elmúlt hetekben. Emellett pedig a több mint egy éve dúló orosz-ukrán háború is érezteti a hatását a keresletben.
– fogalmaz Hankó Zoltán.
Az OGYÉI listáját böngészve azonban látható, hogy a növekvő kereslet mellett jelenleg a kínálati oldalon is vannak gondok, több helyen szerepel az okok között, hogy „gyártási gondok”. Az alapanyagok gyártását ugyanis mostanra szinte teljesen kiszervezték a Távol-Keletre, és ahogy Hankó Zoltán fogalmazott: ha ott gondok vannak, akkor az mindenhol érezhető lesz.
Erre hívja fel a figyelmünket Kaló Tamás, az egyik legnagyobb hazai gyógyszer-nagykereskedő cég, a Phoenix Pharma vezérigazgatója is.
„Az alapanyagok nagy része Kínából vagy Indiából érkezik. Márpedig Kínában most egy újabb nagy Covid-hullámmal küzdenek” – mondja Kaló Tamás. A vezérigazgató szerint
Ráadásul nem csak az alapanyaggyártással, hanem a csomagolóanyagok előállításával is gondok vannak. A gyógyszerek esetében ugyanis a doboz is fontos, a megfelelő csomagolás nélkül nem lehet forgalomba hozni a termékeket.
„A csomagolóanyagokhoz szükséges papír egy része azonban Ukrajnából érkezett, ahol most épp háború van. Ez egy olyan mennyiség, amit nem könnyű pótolni” – mondja Kaló Tamás.
Az a gond, ha az orvos írja fel azt, ami épp nincs
A gyártási gondok és megnövekedett igények mellett azonban van egy másik kifejezés is, ami az OGYÉI listában több helyen szerepel a hiány okaként: a „piaci megfontolások”. Itt vélhetően arra kell gondolni, hogy ha egy adott szerből kevés van, akkor a gyártó mérlegel, és nyilván a nagyobb, jövedelmezőbb piacokra juttatja el azokat.
Márpedig a magyar piac kicsi. Ráadásul a támogatott gyógyszereket maximált áron kell adniuk a nagykereskedőknek és a patikáknak is. A gyártóknak a NEAK-al kellene az árakról egyeztetni, de az utolsó ilyen ártárgyalás még 2007-ben volt. Ahogy Kaló Tamás elmondta,
Ahogy fentebb is írtuk, a nem vényköteles termékek esetében a patikusok tudnak más, vele egyenértékű készítményt ajánlani, mert sok az azonos hatóanyagú és farmakológiai hatású, egymással helyettesíthető gyógyszer közöttük. Ahogy Hankó Zoltán fogalmaz, „ha valaki nem ragaszkodik egy márkához, akkor a patikában megoldják”.
A vényköteles gyógyszerek esetében viszont már nem ilyen egyszerű a helyzet, a beteg nem választhat mást, ha az adott termék éppen nincs a patikában.
„Nem akkor van gond, ha egy gyógyszer épp nincs, hanem akkor, ha azt az orvos írja fel” – mondja a gyógyszerészi kamara elnöke.
A kamara januári állásfoglalásában azt írta, hogy
Egyszerű fejlesztéssel kisimítható lenne a hiány
A kamara erre vonatkozó javaslatát már 2020 októberében eljuttatta a kormánynak.
A gyakorlatban Hankó szerint ez egy „egyszerű szoftverfejlesztés” megoldás lehetne, aminek a lényege, hogy az orvos már a recept felírása közben lássa a legfrissebb adatok alapján, ha az adott szerből hiány van, és a rendszer javaslatot is adjon az adott gyógyszer helyettesítésére.
Ezzel lényegében ki lehetne „simítani“ a hiányt. Ráadásul nem a betegnek kellene visszapattanni a patikából, mert ott derül ki, hogy a termék, amit felírtak neki, hiánycikk.
Kaló Tamás szerint is
„„Fontos annak meghatározása továbbá, hogy hány napja el nem érhető készítmények esetén beszélünk gyógyszerhiányról és fontos e definíció szakszerű használata a szakmai és a nyilvános párbeszédben” - tette fel a kérdést a Phoenix Pharma vezérigazgatója.
Vissza kéne csábítani az alapanyaggyártókat
A kilátások kapcsán Kaló Tamás rövidtávon bizakodó volt.
Hosszabb távon azonban a vezérigazgató szerint az egész EU nagy kihívással néz szembe, de Kaló optimista volt, szerinte „próbálnak megoldást keresni”.
Az alapanyag-gyártás kiszervezése ugyanis nagyon kiszolgáltatottá tette az európai gyógyszeripart – ez most meg is mutatkozott. Mindkét szakember úgy látja, hogy hosszabb távon fontos lenne visszacsábítani az alapanyaggyárakat Európába.
– mondja Kaló Tamás.
A gyógyszerészi kamara elnöke is a hazai alapanyaggyártás fontosságát hangsúlyozza. Hankó Zoltán szerint a hatóanyaggyártás kiszervezésével a fejlett világ kitetté vált, „bizonytalanná váltak az ellátási láncok”.
„Hosszabb távon ezt végig kell gondolni, diverzifikálni kell a gyártást” – mondja a kamara elnöke.
