Az elmúlt évek lakáspiaci változásai, az egekbe szökő lakás- és albérletárak, a szociális bérlakásállomány szinte teljes hiánya nehéz helyzetbe hozták az első lakásuk megszerzését tervező fiatalokat. A Habitat for Humanity jelentése szerint a lakásvásárláskor a családnak is egyre mélyebbre kell nyúlnia a pénztárcájába, az otthonteremtési támogatások pedig csak tovább növelik a szegény és a gazdag fiatalok közti szakadékot.
Egyre több fiatalnak nincs saját lakása, és Magyarországon is kialakult egy fiatal bérlői generáció, akik akár életük végéig albérletben fognak lakni. Lassan az állam körmére fog égni a szabályozás hiánya, az albérletpiac újraszabályozására lenne szükség, jelenleg viszont ezt a csoportot a lakáspolitikai intézkedések gyakorlatilag figyelmen kívül hagyják - derül ki az Abcúg.hu cikkéből.
A jelentés szerint a családi támogatással nem rendelkező, állami támogatáshoz hozzá nem férő, kevés saját forrással rendelkező fiataloknak nagyon nehéz megfelelő lakhatáshoz jutni. Nekik igen beszűkültek a lehetőségeik:
- Vannak, akik a magas albérlet és lakásárak mellett nem tudnak lakást venni a fizetésükből, megjelent az úgynevezett bérlői generáció, akik közép- és hosszútávon albérletben fognak lakni.
- A piaci ár alatt kiadott önkormányzati bérlakások alternatívaként szolgálhatnának, de elenyésző a száma azoknak az ingatlanoknak, amiket a fiatalok igénybe tudnak venni.
- Vannak, akik nem anyagi jellegű családi támogatásokat vesznek igénybe, hanem például a szülőkkel való együttlakást választják.
- A szegényebb fiataloknak sokszor súlyos kompromisszumokat kell kötniük, és túlzsúfolt, rossz állapotú, de arányaiban drága albérletbe kényszerülnek.
- Vannak, akik munkásszállóra, átmeneti otthonba, hajléktalanszállóra szorulnak.
- Az állami gondozott fiataloknak pedig egyre kisebb esélye van önálló lakhatáshoz jutni, és manapság egyre nagyobb arányban válnak hajléktalanná: a 29 év alatti hajléktalanok közel fele élt állami gondozásban.
A CSOK-kal kapcsolatban a tanulmány megállapítja: az állami támogatások nem kompenzálják a családi támogatások erős hatásából fakadó esélykülönbségeket, hanem ráerősítenek azokra. Ennek a két tényezőnek az egymásra hatása a jövőben valószínűleg tovább fogja növelni a szakadékot az alacsonyabb és a magasabb státuszú fiatalok között.
A Habitat for Humanity Magyarország 2011 óta minden évben összeállítja éves jelentését a lakhatási szegénység magyarországi helyzetéről. Idén kiemelten foglalkoztak a fiatalok helyzetével, a jelentés erről szóló fejezetét szerdán mutatták be a "Neked honnan lesz lakásod?" - Fiatalok helyzete a lakáspiacon elnevezésű eseményükön, az ELTE BTK épületében. A beszélgetésre sok fiatal volt kíváncsi és a cikkből az ő problémáikat, vélemményüket is megismerhetjük.
Az egyik lány a hallgatóság részéről arra volt kíváncsi, hogy lehet egyáltalán etikailag és jogilag gyerekvállaláshoz kötni az állami támogatásokhoz jutást.Véleménye szerint
gyerekhez kötni a lakástámogatást olyan, mintha a szerveinket kérnék.
Felmerült, hogy mi az a lélektani határ, amikor egy fiatal úgy dönt, hogy inkább felvesz egy hitelt, mint hogy méregdrága albérletet fizetne. Az egyik megszólaló szerint fejenként 150 ezer plusz rezsi esetén már biztos nem fizetné meg az albérletet. Azonban úgy látja, hogy egyéb személyes körülmények is szerepet játszanak a döntésben, amíg nem tudja, hol szeretne dolgozni, amíg nincs mellette egy olyan társ, akivel fel mer venni egy közös hitelt, addig mindenképp albérletben marad.
A cikkben a problémák kivesézése mellett a megfogalmazott javaslatok is olvashatók, kattintson!
Kiemelt kép: Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) legfrissebb adatairól és a családvédelmi akcióterv otthonteremtést segítő támogatásairól a HelloAnyu! közösségi kávézóban tartott sajtótájékoztatón 2019. április 26-án. MTI/Szigetvary Zsolt
