Gulyás félpénzen megoldja azt, amiért az Orbán családot képviselő ügyvédi irodát fizették

Duplán bukott az Orbán családot képviselő ügyvédi iroda, a Bajkai István fideszes képviselőhöz köthető SBGK: két, egyenként durván 5 milliárd forintos tanácsadói megbízásból is kikoptatta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Eddig az uniós finanszírozású projektekhez kapcsolódó, nettó 4,8 milliárd forintos gigaszerződésről tudtunk, amelyet az SBGK, illetve a Nagy és Kiss ügyvédi irodákkal, valamint az Ész-Ker Kft.-vel kötöttek. A feladat kiszervezését a kancellária új vezetője és az Európai Bizottság auditorai egyaránt indokolatlannak találták: a miniszter kevéssé költséghatékonynak nevezte a külsős tanácsadók megbízását, a brüsszeliek kevésbé szemérmesen durva túlárazást jeleztek a magyar hatóságoknak.

A Miniszterelnökség - amint ezt Gulyás egy kormányinfón elmondta - a 2020-ig szóló (és meghosszabbítható) keretszerződés kifutása után nem kötött újabb kontraktust további részfeladatokra. Az eddig felhasznált összeget 3,5 milliárd forintra becsülték.

A napokban hozott kormányhatározatból az olvasható ki, hogy nem ez az egyetlen elhalt kontraktus, a Miniszterelnökség egy másik, az előbbinél is méretesebb, 4 milliárd 995 millió forintos szerződést is "kifuttatott". Ez a keretmegállapodás a hazai forrásból, azaz a magyar költségvetésből finanszírozott közbeszerzések ellenőrzésére szólt, fő kedvezményezettje ugyancsak az SBGK és az Ész-Ker.

A hazai finanszírozású projektek közbeszerzési-jogi tanácsadására 2016 végén, közvetlenül a Szentestét megelőző napon 6,35 milliárd forint keretösszeget hagyott jóvá a kormány a 2020-ig terjedő időszakra. Augusztus végén azonban módosította a kabinet a határozatot azzal, hogy

a keretből fennmaradó 3,05 milliárd forintot a Miniszterelnökséggel közvetlen foglalkoztatási jogviszonyban álló munkatársak foglalkoztatására fordítsák.

Ezek szerint ennek a keretmegállapodásnak sincs folytatása, a 2020-ig meghatározott elméleti keretösszegből 3,3 milliárdot már felhasználtak, a maradék 3 milliárd pedig a Miniszterelnökségre kerül. A kancellária nem válaszolt a 24.hu kérdésére, hogy pontosan mire fordítják az összeget, de nem hivatalos információnk szerint

ebből a 3 milliárd forintból oldják meg a külső tanácsadók pótlását, vagyis ennyit fizetnek Gulyásék a Miniszterelnökség saját közbeszerzésellenőrző apparátusának bővítésére, a száz "szuperellenőrnek" a következő három évben, 2019 és 2021 között.

A kormányhatározat módosítása megjelölte, honnan kanyarítják ki a pénzt:

• az eredetileg (még idén július végén is) dologi kiadásokra tervezett 1,4 milliárd forint személyi kiadásokra és munkaadói járulékfizetésre megy el,
• 540 milliót állítanak be a 2019-es költségvetésbe,
• és 1,08 milliárd forintot a 2020-as büdzsébe.

A Miniszterelnökségen úgy számolnak, hogy a száz új alkalmazott felvétele "rövid időn belül gazdaságos lesz", még akkor is, ha belekalkuláljuk, hogy az ellenőrök elhelyezésére csaknem 3 milliárd forintért vásároltak épületet az Andrássy úton. Az ingatlan árának feltételezett felsrófolása, illetve a költségvetés megpumpolása miatt feljelentést is tett Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.

A kancellária számítása alapján valóban az eddiginél lényegesen olcsóbban oldják meg a közbeszerzésellenőrzést minisztériumi alkalmazottakkal: a három évre tervezett 3 milliárd forintból évi egymilliárd költség jön ki. Ennyiért kétféle feladatot is megoldanak, az uniós és egyúttal a hazai forrásból finanszírozott közbeszerzések ellenőrzését. A külsős konzorciumok ehhez képest összesen 9,8 milliárd forintra szerződtek négy évre, ami több mint 2,4 milliárd forintot jelent évente. Vagyis

a Gulyás-módszerrel kevesebb, mint a felébe kerül a közbeszerzésellenőrzés, mint Lázár János idejében.

Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a külsősök tanácsadására már elköltöttek 6,5 milliárd forintot, a 100 tagú csapat elhelyezésére pedig vettek egy ingatlant 2,9 milliárd forintért, és erre jön még az új, belsős ellenőrök fizetése, akkor már messze 10 milliárd felett járunk. A külsős-belsős ellenőrzésre költött milliárdok ellenére pedig várhatóan 150 milliárd forint uniós támogatásmegvonást kell lenyelnünk, miután az Európai Bizottság rengeteg szabálytalanságot talált az agyonellenőrzött közbeszerzési eljárásokban.

Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI