Semmi nem sürget bennünket
- ezzel a mondattal tért rá beszámolójában a klímavédelemre Gulyás Gergely az Index szerint, amit az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt tartott. Mint megírtuk, a bizottságot Szél Bernadett független képviselő hívta össze, miután Magyarország, Csehország és Lengyelország vétójával elbukott a javaslat, hogy az EU-s tagállamok 2050-ra klímasemlegessé tegyék Európát.
Szél Bernadett összehívta az Európai ügyek bizottságát a kormány klímaügyi vétója miatt
A független képviselő a kormány klímapolitikáért és európai uniós ügyek koordinációjáért felelős képviselőit várja az ülésre.
Klíma
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolta a vétót, hogy már 2030-ra is ki van tűzve az unióban egy hasonló klímastratégia.
Ezt a 2030-ig kitűzött tervet senki nem vitatja, azonban abban, hogy 2050-ig minek kell történnie, nincsen megegyezés.
Szerinte Magyarország 1990 óta példátlan mértékben csökkentette a széndioxid-kibocsátását, a 2030-ra kitűzött klímacél megvalósítása pedig a terv szerint halad. Abban Gulyás szerint mindenki egyetért, hogy az államnak tevékenyen részt kell vennie a klímaváltozás elleni harcban, az aktuális céloktól pedig a kormány csak 1-2 százalékkal van elmaradva.
Szél Bernadett szerinte a 2030-ig szóló terv mindössze egy kidolgozatlan fércmű: még a közlekedésből keletkező széndioxid-kibocsátás emelkedésével is számol az anyag, miközben "Budapesten a szállópor miatt emberek halnak meg". Szél szerint a 2030-as klímacél csak a minimum minimuma, és az is baj szerinte, hogy a zöldenergiát kiszorítja az atomenergia, a Lázár János minisztersége alatt elindított szigetelési program pedig akadozik.
Gulyás azt is mondta, hogy a klímacél megvétózása a lengyelekkel való szolidaritásként is értelmezhető.
"Ha karbonsemlegességet akarunk, vagy egyáltalán a párizsi célokat tartani, az Paks nélkül nem fog menni" - közölte a miniszter, aki szerint a klímavédelem ugyan globális feladat, de főleg az Egyesült Államoknak és Kínának van benne szerepe.
MTA, Brexit, EU
Gulyás Gergelyt az MTA átalakításáról is kérdezték. Erre azt reagálta, hogy az MTA-t ma nem támadja senki, Magyarországon tudományszabadság van. Az átalakítást követően szerinte a kutatóhálózatnak lényegesen több forrás jut majd. Ezzel mondjuk arra pont nem adott magyarázatot, hogy miért tiltakozik az MTA átszervezése ellen szinte egységesen az egész magyar tudóstársadalom, hiszen a több pénzzel egészen biztosan nem lenne bajuk.
Gulyás szerint Nagy-Britannia kilépése miatt körülbelül 11-15 százalékkal kevesebb uniós forrás jut majd a tagállamoknak, a magyar kormány célja pedig az, hogy a Magyarországra jutó források aránya ennél nagyobb mértékben ne csökkenjen. Azt állította a kormány fel van készülve a károk enyhítésére, tőlük akár már holnap is kiléphetne megállapodás nélkül az Egyesült Királyság az unióból.
Gulyás elmondta, még nincsen elfogadott európai költségvetési tervezet, a kormány pedig már csak jövőre lát esélyt arra, hogy meg tudjanak állapodni a következő hétéves pénzügyi ciklus költségvetéséről.
A Juncker-bizottság szerinte kudarcosan végezte a munkáját. Az EB-élére viszont Manfred Weber néppárti csúcsjelöltet sem tartja alkalmasnak a miniszter.
Emellett sok más témát is felhoztak a képviselők a miniszternek, aki szinte az összesre készségesen válaszolt, egyedül Farkas Flórián ügyeire és az OLAF nyomozásaira nem tért ki bővebben Gulyás Gergely. Mint ahogy az elherdált 1,6 milliárd forintról a fideszes képviselőnek sem volt sok mondanivalója.
Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila