Gruevszki unokatestvére egy pesti bankon keresztül kaphatott több százezer eurót

Szökés veszélye miatt kedd este őrizetbe vették hazájában a macedón belső elhárítás volt vezetőjét, Szaso Mijalkovot, aki a Magyarországra szökött volt miniszterelnök, Nikola Gruevszki unokatestvére. Mijalkov ellen több ügyben folyik eljárás, a vádak összefüggenek a Gruevszki-kormány idején történt tömeges lehallgatásokkal, amelyek felvételei bizonyítékként szolgálnak a volt miniszterelnök elleni eljárásokban is.

A Magyarországon menekültstátuszt elnyerő Gruevszki egy 2015-ös lehallgatási ügybe bukott bele 2016 első napjaiban. A lehallgatások 20 ezer embert érintettek, és az ügyben több belügyminisztériumi és titkosszolgálati vezetőt eljárás alá vontak, közülük többet el is ítéltek. Egy részüket azonban már csak távollétükben marasztalta el a macedón bíróság. Így történt ez két belügyi-titkosszolgálati vezető, Goran Grujovszki és Nikola Boskovszki esetében is, akik 2017 végén a görögországi Szalonikibe szöktek. Ott azonban lebuktak, amikor hamis bolgár útlevéllel Magyarországra akartak menekülni.

Grujovszkit - aki az egyik részleg vezetője volt a belügyminisztériumban elítélése és szökése előtt, Boskovszki pedig az ő főnöke - időközben a macedón bíróság másfél év börtönre ítélte a lehallgatási botrány dokumentumainak megsemmisítése miatt. Elítélése pillanatában, azaz tavaly novemberben már görögországi őrizetben volt, miután útban Magyarország felé elkapták őket.

A két macedón a friss hírek szerint szabadon jár-kel Görögországban. A görög hatóságok először ugyan teljesíteni akarták a macedónok kiadatási kérelmét - erről januárban egy alsóbb fokú görög bíróság döntött. Ám közben Grujovszkiék menedékjogot kértek Athéntól, arra hivatkozva, hogy Macedóniában nem garantálnák nekik a tisztességes eljáráshoz való jogot. Emiatt a görög legfelsőbb bíróság májusban felülbírálta a korábbi döntést és megadta a lehetőséget a két férfinek, hogy Görögországban maradjon. Így folytatódik a kiadatásról a vita a macedón és a görög állam között. A két férfi menedékkérelmét a görög hatóságoknak kell elbírálniuk. Ugyanakkor a hamis bolgár útlevél használata miatt szintén eljárás indult - immár Görögországban - ellenük.

A Gruevszki miniszterelnök és pártja bukása után hatalomra került új macedón kormány nem véletlenül kéri Grujovszkiék kiadatását: a Magyarországon menedékjogot kapó exkormányfő ellen is érvényben van egy jogerős ítélet egy korrupciós ügyben, és ezeket az egyelőre nem végrehajtható büntetéseket a jelenleg hatalmon levő macedón szociáldemokraták Zoran Zaev miniszterelnök vezetésével szeretnék valóságossá tenni. Azaz Zaev - aki kirobbantotta 2015-ben a lehallgatási botrányt - immár nemcsak politikailag, hanem büntetőjogilag is felelőssé szeretné tenni elődjét, Gruevszkit és munkatársait. A volt miniszterelnök rokona, Mijalkov immáron a harmadik őrizetbe vett volt kormánytisztviselő Kiril Bozsinovszki és Mile Janakieszki után - előbbi a kormány főtitkára, utóbbi közlekedési és kommunikációs miniszter volt Gruevszki kormányzása idején.

Gruevszki Magyarországra menekülése után a két tavalyi szökevény ügye is aktuálissá vált Szkopjében.

Zaevék a macedón bíróságokat teszik felelőssé azért, hogy Gruevszki exminiszterelnök és titkosszolgái, azaz Grujovszkiék egyaránt megszökhettek az országból. A bíróságok ugyanis nem rendelkeztek időben a vádlotti státuszban lévő gyanúsítottak őrizetbe vételéről.

Ugyanakkor a macedóniai büntetőbíróság vezetője, Ivan Djolev nem érzi magát felelősnek az ügyben. Azt állítja, hogy a bíróság nem dönthet önmagában az előzetes letartóztatásról vagy az őrizetbevételről, hanem azt a speciális ügyészségnek kellett volna kezdeményeznie. Ez az ügyészség folytatta le a Gruevszki elleni eljárást egy páncélozott Mercedes beszerzése és használata ügyében. Gruevszkit ebben az ügyben játszott szerepéért ítélték el, de büntetésének letöltése helyett elszökött és Magyarországon tűnt fel, magyar diplomaták segítségével, és a menekültstátuszt is megkapta.

A bíróság szerint a különleges ügyészség nem tett indítványt Gruevszki letartóztatására. De még ezzel sem járult le a vita a kormányzat és a bíróság között: ebben az ügyben ugyanis tényleg nem kérték Gruevszki őrizetbevételét, de más ügyekben igen, és akkor a bíróság elutasította az ügyészség indítványát.

A kedden őrizetbe vett Mijalkov kapcsán még érdekesebb, bár nehezen ellenőrizhető információkkal állt elő egy macedón lap. Eszerint a szkopjei belügyminisztérium korábbi magasrangú vezetője, a titkosszolgálatokért felelős Szaso Mijalkov egy budapesti bankon keresztül 2015-ben több százezer eurót kapott. A hírben nem nevezik meg a bankot, és az sem derül ki, hogy magyar tulajdonú-e. A szóban forgó ügyletet sem hozzák kapcsolatba Magyarországgal, a sajtó egy harmadik országot emleget, amely egyes hírek szerint Izrael lehet.

Egy másik cikk is kitér az ügyre, a több százezer eurós összeg annak kapcsán hangzott el, hogy a 2015-ös lehallgatási botrányban kikerült iratok alapján egy olyan beszélgetés is lezajlott, amely szerint Mijalkov a pénzt egy olyan ügylet során kapta, amelyben 14 millió euróért szereztek (volna) be lehallgatáshoz szükséges berendezéseket. Ám a macedón sajtó szerint nem Mijalkovot, hanem egy munkatársát hallgatták le, így derült fény az ügyre.

A Mijalkov család befolyásos, erről Gruevszki-portrénkban már írtunk: a bolgárpárti elithez tartoznak, a második világháborús bolgár megszállás idején fontos pozíciókat töltöttek be. (Szaso Mijalkov apja 1991-ben az első, Jugoszláviától független macedón kormányban miniszter volt, és szembekerült a jugoszláv vezetéssel, ráadásul szerbiai halálának körülményei is vitatottak.) Ugyanakkor 2015-ben Szaso Mijalkovot vádolták a Gruevszki-féle lehallgatási botrány kitervelésével a most kormányző Zoran Zaevék, ez magyarázza mostani őrizetbe vételét. Mijalkov pedig főnöke volt a két Szalonikiben lebukott titkosszolgának, akik Budapestre akartak szökni. Gruevszki természetesen tagadta a felelősségét a szóban forgó ügyekben.

Fotó: Chris Ratcliffe/Bloomberg /Getty Images