Egy kettős csillagrendszerben keringő szuper Jupiterre bukkantak - írja az MTI. Az égitest az eddigi egyik legnagyobb bolygó, az objektum óriási távolságra kering a két csillagtól, amelyeknek együttes tömege akár a Nap tízszerese is lehet. A felfedezésről beszámoló tanulmány átírhatja a bolygóformálódásról kialakított képet.
A b Cen (AB)b jelű bolygó a Földtől mintegy 325 fényévnyi távolságra van a b Centauri rendszerben, amelyben két csillag kering egymás körül. A két objektum nagyobb tömegű lehet, mint bármely eddig felfedezett csillag, melynek bolygója is van. A megfigyelések arra utaltak, hogy óriásbolygók nagyon ritkán vagy sohasem fordulnak elő három naptömegnél nagyobb csillagok közelében.
A kettős rendszer nagyobbik tagja 5-6 naptömegű, és több mint háromszor forróbb csillagunknál, miközben hatalmas mennyiségben bocsát ki ultraibolya- és röntgensugárzást. Csillagászati szempontból nagyon fiatal, mintegy 15 millió éves. A kisebbik csillagról jóval kevesebb információ érhető el, ez 0,1-4 naptömegű. A két objektum egymáshoz viszonylag közel kering, a Nap és a Föld távolságán belül, a rendszer szabad szemmel is látható a Kentaur csillagképben.
A gázóriás tömege 11-szer nagyobb a Jupiternél, ezzel az úgynevezett szuper Jupiterek kategóriájába tartozik. A Markus Janson, a Stockholmi Egyetem munkatársa által vezett csapat azt is felfedezte, hogy az égitest anyacsillagától való távolsága a Nap-Jupiter távolságának százszorosa, a Nap-Föld távolságának 560-szorosa.
Ez lehet az eddig felfedezett legnagyobb keringési pálya, és az elképesztő távolság lehet a bolygó túlélésének titka.
Eddig nem találtak olyan bolygót, amely a Nap tömegénél háromszor nagyobb csillag körül kering. A szakértők azt hitték, hogy az ilyen nagy objektumok sugárzása ellehetetleníti a bolygóképződést, a felfedezés azonban megdönti ezt az elméletet.
A kutatók szerint valószerűtlen, hogy a gázóriás jelenlegi helyén a megszokott módon, az úgynevezett magakkréció révén jött volna létre. Elképzelhető, hogy a bolygó máshol alakult ki, és csak később került mostani helyére. A gázóriás keringési pályája ugyanakkor inkább arra utal, hogy mai pozíciójának közelében keletkezett, talán egy gázból és porból álló korongban, a gravitációs összeomlás eredményeként.
