Egy injekcióval gátolhatják a nőstény macskák vemhességét. A módszer hatékony lehet a százmilliós nagyságrendű globális macskapopuláció féken tartásában.
A macskák banditák
„Szeretjük a házimacskákat, de odakinn a természetben gyilkosok” – mondta a Cincinatti Állatkert természetvédelmi biológusa, Bill Swanson, aki részt vett a kutatásban.
és egyelőre egyedül az ivartalanítás tűnik kellően hatékonynak a számuk kontrollálására.
A sebészeti beavatkozás korábbi alternatívái, például egyes vakcinák, nem fejtettek ki hosszú távú hatást. Egy olyan vemhességgátló injekció kifejlesztése, ami az agyalapi mirigyet célozta volna – ez az a szerv, ami kibocsátja az ovulációt beindító hormonokat –, nem volt igazás sikeres.
Reménysugár
„Ez az első igazi reménysugár, hogy az ivartalanításon kívül létezik más megoldás is” – mondta Julie Levy, a Floridai Egyetem állatorvosa, aki nem vett részt a kutatásban.
A kísérleti génterápia az úgynevezett anti-Müllerian hormont célozza, egy fehérjét, ami segíti a magzati nemi szervek kifejlődését. Az injekció révén egy módosított vírus viszi be a gént, amely a macskák sejtjeiben előállítja a hormont. A sejtek ezután a normálisnál több anti-Müllerian hormont kezdenek termelni, a fehérje magas szintje pedig megakadályozhatja a macska petefészkében a tüszőérést. A módszer előnye, hogy a gén izomsejtekbe kerül, amelyek nem pusztulnak el, vagyis a változás egy életen át tart.
Párosodás vemhesség nélkül
A kísérletben Swanson és kollégái hat macskát kezeltek a génterápiával: három közülük nagyobb adagot, három pedig kisebb adagot kapott. Még három macskát bevontak a kísérletbe, de nekik csak placebó jutott. Fontos, hogy egyik állatnál sem tapasztaltak semmilyen káros mellékhatást.
Ezután mind a kilenc macskát összeköltöztették egy kandúrral. Az egyik ilyen próbaperiódus nyolc hónappal, a másik két évvel az injekció beadása után történt. A kontrollmacskák (vagyis a placebóban részesültek) mindkét alkalommal vemhesek lettek a kandúrral való egyszeri párosodás után.
Az eredmény kecsegtető, de így is évekbe telhet, mire a módszer eljut az állatorvosi rendelőkbe. Az anti-Müllerian hormon sok állat szervezetében fellelhető, így elképzelhető, hogy a módszer más invazív fajok esetében is alkalmazható lesz.
(Forrás: Science News, Nature)
