A kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium és Gimnázium 2018 októberében számolt be arról, hogy meglátogatta őket egykori diákjuk, Karikó Katalin. A biokémikus kutató a Magyar Kémikusok Egyesületének is interjút adott (pdf), amelyben sokat mesélt érdekes kanyarokkal tűzdelt szakmai pályafutásáról - írja részletes cikkében a G7. A gazdasági portál azért idézi fel részletesen az említett interjút, mert abból kiderül, hogy valójában a magyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjait.
Ez lenne az úgynevezett mRNS-kutatás, ami Karikó Katalin egész a magyarországi, majd a külföldi pályáját végigkísérte. Az Egyesült Államokban is dolgozó, ám a kutatást Szegeden, majd a tengerentúlon kiteljesítő Karikó így magyarázza az interjúban az mRNS-kutatás lényegét:
A géneket alkotó DNS-szakaszoktól a messenger RNS-ek (mRNS-ek) viszik el a hírt, hogy milyen fehérjéket készítsen a sejt.
A betegbe injekciózott mRNS-ről a sejtek leolvassák, hogy milyen fehérjét, például enzimet vagy ellenanyagot kell készíteniük.
Az amerikai Moderna nevű cég lett az első a világon, amelyik már el tudta kezdeni az első fázisú tesztelését egy koronavírus-vakcinának, a német CureVac ugyanezt júniusra ígéri (de megoldása állítólag olcsóbb), a harmadik potenciális gyors vakcinafejlesztő pedig a mainzi BioNTech.
Koronavírus: Kié lesz a vakcina, ha elkészül?
Elméletben megeshet, hogy egy gazdag ország megszerzi a vakcina feletti jogokat, és azt tesz vele, amit akar. A gyakorlat azért árnyaltabb, és eleve messze még az oltóanyag.
Ez pedig egyértelműen az alkalmazott technológia, az mRNS-re épülő megoldásoknak köszönhető, amelyben épp egy magyar kutatónak volt jelentős szerepe.
Kiemelt kép: Neal Browning amerikai férfi az új koronavírus ellen készített, első fokozatban, klinikai kísérleti stádiumban lévő oltóanyagot kap egy gyógyszerésztől a seatlle-i Kaiser Permanente Washington Egészségügyi Kutatóintézetben 2020. március 16-án. MTI/AP/Ted S. Warren
