Budapest az elmúlt években egyáltalán nem bánt jól a műemlékeivel, így ma a budai hegyek oldalában álló évszázados villák és lakóházak közt megbújó csodák várják a megmentést, a Duna másik oldalán pedig egy elfeledett zsinagóga, valamint számtalan másik épület könyörög azért, hogy valaki figyeljen rájuk. Ez a figyelem persze nem mindig jár helyreállítással: tavaly több, korábban értékként kezelt ház tűnt el a városból, a Palotanegyed egyik legidősebb háza, a Baross utca 40. pedig egy rövid időre bedőlt ingatlanprojektnek köszönhetően mára a végletekig meggyengült.
Az összedőlés szélére került a Palotanegyed legidősebb háza
A műemlék a korábbi tervekkel ellentétben mégsem született újjá fura öszvérként, de túlélése ezzel még távolról nem vált biztosítottá.
A reformkori Pest képét nagy mértékben alakító, az egri főszékesegyház és az esztergomi bazilika mellett a Kálvin téri templomot, a Vörösmarty téri Gerbaud-házat, illetve egy sor bérházat
megálmodó Hild József tervei szerint 1843-ban megszületett, alig két évtizeddel később emeletet és
virágfüzéres díszeket kapott ház a XIX. század végétől száztíz éven át az utca túlsó oldalán álló SOTE-tömb része volt: előbb a kórboncnokok tanultak itt, majd fül-orr-gégészeti rendelő, végül
pedig egy vegyi raktár működött itt, felújítására azonban nem igazán jutott pénz.
Az időközben műemlékké vált épület állapota ennek köszönhetően gyorsan romlott, ezen pedig a 2004-ben való eladása óta eltelt másfél évtized sem segített: a tulajdonosváltás után röviddel
lebontották ugyan a hátsó szárnyakhoz kapcsolt toldalékokat, megszabadítva az eredeti épületet a későbbi hozzáépítésektől, ezt követően azonban
előbb egy hotel, később pedig egy magánkórház álma bukott meg a két háromemeletes bérház közé szorult földdarabon.
Két évvel ezelőtt aztán úgy tűnt, jókora változás áll be az épület terén, hiszen a telken egy 66 lakást tömörítő lakóházzá való átalakítás, illetve bővítés kapott zöld utat.
A projekt látványterve ugyanakkor komoly aggodalmat váltott ki a szakma egy részéből, hiszen a kétségkívül látványos, dr. Komjáthy Attila által 2015-ben készített tervek
tanúsága szerint a romantikus műemlék fölé négy szint, a mögötte felszabadult telekrészre pedig egy hétemeletes, hozzá kapcsolódó épület került volna, kissé erőltetett egyszerűségével és
modernitásával nemes egyszerűséggel zárójelbe téve a történelmi épületet.
A témában született első cikkünk megjelenésekor a munkák már meg is indultak: a másfél évszázadot túlélt gerendák már
A cég ekkor már csak ötvenkilenc lakást emlegető honlapja kisvártatva eltűnt az internetről (bár a cégjegyzék szerint az ma is működik), sőt, sem az, sem a hozzá kapcsolódó vállalatok egyike sem tett eleget a döntés meghozatalakor
a kormányhivatal által említett állagvédelmi és felújítási kötelezettségének.
A korábban már lebontott hátsó épületszárny romjait ugyan eltakarították, az épület azonban 2017-2018 telén heteken át tető nélkül ázott, mielőtt valódi védelmet nyújtó hullámlemezeket helyeztek volna rá. Ezek persze nem maradtak a helyükön: 2018 tavaszára lecsúsztak, sőt, egy részük az udvar különböző részein hevert, az épület hátsó frontjának egy, a megkezdett bontási munkálatok miatti gyengülésnek köszönhetően beomlott.
A következő hetekben az eltűnt az egyik kapuszárny, amit aztán egyszerű farostlemezzel pótoltak - mégpedig meglepően rosszul, így a házba bárki bejuthatott, ez pedig nyilvánvalóan még tovább rontotta az udvar felől egyre intenzívebben málló ház állapotát.
A pusztulás mértékét jól érzékeltetik a 2018 novemberében készített, általunk is közzétett fotók. A Luxus Rezidencia vezetését röviddel ezelőtt egy, a Szív Apartmanház Kft.-ben is jelenlévő, izraeli állampolgárságú Shlomo Shenbaum, illetve egy több belvárosi ingatlanprojektben közvetlenül, a Gozsdu Club Kft.-ben pedig egy cégen át érdekelt Levi Dorottya Hedvig vette át.
A cég azóta eltűnt azonban az ingatlan közeléből, helyét átadta azonban a 2007-ben született PP Baross utca Kft.-nek, amiről első látásra úgy tűnhet, hogy korábban még nem fordult meg a projekt körül.
Ez azonban távolról nem igaz, hiszen a Kft-ben 2018. novemberében - meglepő módon épp az építési engedély visszavonása után néhány nappal - megjelent két új ügyvezető egyike, Magyar Attila Csaba 2015 utolsó napjaitól 2018. márciusáig a Luxus Rezidencia Kft.-hez, illetve a Szív Apartmanház Kft.-hez is ügyvezetőként kötődött.
Háttér
A 2007-ben alapított, idén februárban székhelyet is váltott PP Baross utca Kft. körül alapítása után ugyan két offshore-cég, a Panamában bejegyzett Davant Management Inc., illetve a Marshall-szigeteken született Central Holding Ltd. bukkant fel, őket 2014-ben azonban a már említett Magyar által vezetett MediCross Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., illetve a másik mai ügyvezető, Tari Attila vezette Managed Medical Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. váltotta, így már a lakóháztervek megszületése előtt ők voltak a cég fejei.
A kimúltnak tűnt projekt a PP Baross utca Kft. kezébe kerülve meglepő módon újjáéledt, sőt, a korábban már visszavonttal - az egyetlen, rendelkezésre álló kép szerint teljes mértékben - azonos, dr. Komjáthy Attila által jegyzett tervek
újra jogerős építési engedélyt kaptak.
A házon néhány héttel ezelőtt egy erről szűkszavúan tájékoztató, látványtervet már nem mutató transzparens tűnt fel, amely szerint augusztusban megindultak a két éven át tartó, továbbra is Palota Apartman nevet viselő ház munkálatai.
az utcafronton megtartott és felújított romantikus stílusú épületre 4 szint ráépítéssel az udvari szárnyon pedig 7 szinten igényes kialakítású modern homlokzatú épületet kívánunk építeni Dr. Komjáthy Attila tervei alapján. Az épületben 59 db apartman kerül megépítésre melyeket az elegancia, design és luxus jellemez. A lakások tervezésekor különleges figyelmet fordítottunk a funkcionális, könnyen bútorozható, élhető otthonok megteremtésére. A kedvező lakáskiosztások, a zöld belső udvarra néző erkélyek, a magas műszaki tartalom által olyan lakhatási feltételeket kínálunk a vásárlóinknak, amelyek valódi minőségi életet biztosítanak.
Furcsa öszvérré változik a Palotanegyed egyik legidősebb lakóháza
A marketingszöveg beérett: a közel két évvel ezelőtt, 2017. novemberében visszavont építési engedélyt most látszólag változatlan formában újra megszerzett, geometrikus hűtés-fűtési rendszert, sőt, akár teljesen berendezett otthonokat is ígérő projekt ötvenkilenc lakásának közel kétharmadát, harminchat otthont - a felső négy szint összes lakását, mindössze egy kivételével - már le is foglalták.
Egy olvasónk jelzése szerint augusztusban tényleg megindultak a munkálatok, ami a valóságban leginkább csak annyit jelentett, hogy az épület mögötti fákat rövid idő alatt kivágták, azóta azonban semmiféle mozgás nincs az épület körül, ami mostanra már tényleg az összedőlés szélére került.
A zöld építési háló miatt az állapotváltozások még nehezebben követhetők, a hiányzó kapuszárnyak miatt az udvarra bepillantva azonban egyértelmű, hogy a tavalyi fotókhoz képest tényleg teljesen lecsupaszították az udvart:
Mit tartogat a jövő?
A Baross utca 40. esete egyre inkább hasonlítani kezd a korábban szintén védettséget élvezett Király utca 40-ére, ami az oda lakásokat tervező beruházó általi magára hagyása után nemes egyszerűséggel saját magát intézte el:
a 2014-ben leszakadt födém úgy meggyengítette az épületet, hogy azt életveszélyessé nyilvánították, így a nyolc évvel korábban már bontási engedélyt is kapott - aztán a civileknek köszönhetően ezt elveszített - tulajdonosnak elegendő volt azt az immár elkerülhetetlenné váló bontás után legalább utcai homlokzatait tekintve ugyanúgy visszaépítenie.
Ez így is lett, de a munka végül kétes minőségben készült el:
Elpusztítottak, majd szörnyű minőségben újjáépítettek egy belvárosi bérházat
Szörnyű építési minőségről tanúskodó képek kerültek elő a városvédők által hosszú időn át a lebontástól óvott Király utca 40. belső teréből.
Ez a verzió tűnik tehát a történet lehető legrosszabb folytatásának, de az ezüstérmes opció, a faszádizmus is csak egy hajszálnyival toporog mögötte: ennek lényege az a fejlett műemlékvédelemmel rendelkező országokban komoly ellenkezésbe ütköző, Budapesten azonban számos alkalommal alkalmazott ötlet, miszerint
az utcakép megtartása érdekében a védett épület homlokzata eredeti formájában megmarad, mögötte viszont mindent lebontanak,
így végül egy öszvér jön létre, ami az utca felé évszázados téglákat és díszeket mutat, a kapun belépve azonban egy frissen épült házban találhatja magát az ember.
Ez a beruházó szempontjából persze előnyös, hiszen a műemlékvédelmi feltételeket végső soron teljesítette, a régi falak felújítása helyett emelt újak pedig jóval ideálisabb szobaelosztást tesznek lehetővé, maximalizálva a projektből származó profitot. Emiatt árválkodott például éveken át magányosan az Eötvös utca most újra épülő hotelének utcai fala:
Az igazán kedvező út persze nem ez lenne, hanem az, ha egy kisebbfajta csoda eredményeként,
a jelenlegi tervek átalakításával
olyan épülettömeg születne a mai budapesti műemlékvédelem egyik szégyenfoltjának felhasználásával, ami nem csak megfelelő építészeti minőséget képvisel, de a Baross utca Nagykörút és Kálvin tér közt húzódó szakaszának eklektikus utcaképét sem befolyásolja kedvezőtlenül.
Erre jelen állás szerint természetesen semmiféle esély sincs, így lassan talán ideje lesz megbarátkoznunk a gondolattal, hogy Budapest két éven belül gazdagabb lesz egy újabb olyan épülettel, ami előtt a járdát nézve kell majd elsétálnunk ahelyett, hogy egy műemlék sikeres megmenekülését ünnepelnénk.
