Állatokon végzett kísérletek összefüggést mutattak ki a terhesség alatti stressz és a későbbi szülés utáni depresszió között, méghozzá azért, mert a szakértők szerint a stressz úgy változtatja meg az agy működését, hogy az a későbbiekben is hatással van.
A Science Daily-n megjelent sajtóközlemény szerint az Ohio Állami Egyetem kutatói már évek óta tanulmányozzák az agyműködést a posztpartum depresszió alatt, de nem emberi anyákban, hanem patkányokban: azzal kísérleteztek, hogy vemhesség alatt komoly stressznek vetették alá őket, aztán megfigyelték, hogyan működik az agyuk az utódaik világra hozása után. A krónikus stresszről korábban is tudták már, hogy a szülés utáni depresszió egyik előjele, de eddig nem volt egyértelmű, mi is az összefüggés.
A stresszről tudjuk, hogy gyulladást okoz az agyban, erre a gyulladásra pedig a szervezet immunválaszt ad. Azok alapján, amit a kutatók kiderítettek a vemhes patkányok agyának módosult működéséről, úgy gondolják, hogy az immunválaszt adó folyamatok játszhatnak szerepet a szülés utáni depresszió megjelenésében.
Normális terhesség (és állatoknál vemhesség) esetén a test és az agy immunválaszait elnyomja a szervezet, a stresszmentes patkányoknál a kísérlet során ezt meg is tudták figyelni a kutatók.
A stresszes állatoknál viszont ideggyulladásra utaló jeleket fedeztek fel, az immunválasz viszont a test többi részében nem volt aktív.
A szakértők szerint ez azt jelenti, hogy nem sok kapcsolat van a testi és agyi tevékenység között ezen a területen.
A kísérletek során a patkányokat olyan stressznek tették ki, ami fizikailag nem ártott az állatnak és az utódoknak sem, de pszichológiailag megviselte az állatot. A stresszhatásra az elsődleges, mikrogliális sejteknek nevezett immunsejtekben aktivitást regisztráltak, legalább is megtalálták az aktivitásra utaló gyulladásos vegyületeket, ráadásul az is valószínű, hogy a mikrogliális sejtek más agysejtekre is hatottak közben.
A kutatócsoport már korábban arra az eredményre jutott, hogy a krónikus stressz hatására csökken a terhességre jellemző dendritikus tüskék növekedésének üteme, ezek olyan, hajszálszerű nyúlványok az agysejteken, amelyeket arra használnak a sejtek, hogy egymás között információkat adjanak át. Azok a patkányok, amelyeknél ezt a lassulást fedezték fel, nagyon úgy viselkedtek, mint a posztpartum depressziós anyák: kevesebbet foglalkoztak az utódjukkal, és kevésbé léptek fizikai interakcióba velük.
A kutatók most azt fogják megvizsgálni, hogy a most feltárt agyi aktivitások összefüggésbe hozhatók-e a dendritikus tüskék növekedésének lassulásával. A feltételezés az, hogy a terhesség alatt normál esetben jelentkező immunválasz-elnyomás a stressz hatására feloldódik, a gyulladásra hagyományos immunválasz érkezik, ami pedig befolyásolja a dendritikus tüskék növekedését, ezzel pedig az idegsejtek közötti kommunikációt.
Kiemelt fotó: iStock
