Egyre inkább úgy tűnik, Lengyelország hajlandó engedni az Európai Unió elvárásainak a jogállamiság kérdésében. A Fidesz-barát, jobboldali Jog és Igazságosság pártja vezette kormány az igazságügyi reformjával a bírósági rendszert úgy alakította át, hogy annak politikai függetlensége többé nincs biztosítva. Az Európai Bíróság több alkalommal is elutasította a reform egyes részeit, de mindezidáig ezeket a döntéseket Varsó nem fogadta el. A legutóbbi hírek szerint az Európai Bizottság már azt fontolgatta, hogy emiatt uniós forrásoktól fosztják meg Lengyelországot.
Kapcsolódó
A lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az uniós bíróság egyik intézkedését
Nagy vita lesz abból, hogy melyik jog az elsődleges, a lengyel, vagy az európai.
A lengyelek - a magyar kormányhoz hasonlóan - folyamatos szabadságharcban állnak az EU-val, de részben a pénzmegvonás meglebegtetése, részben az országon belül érzékelhető elégedetlenség miatt most úgy tűnik, hogy arra jutottak, ez így nem megy tovább.
Az Európai Bizottság a múlt héten augusztus 16-ig adott haladékot Lengyelországnak, hogy tegyen eleget az Európai Bíróság döntésének, vagyis orvosolja azokat a kifogásokat, amelyek a bírói rendszer függetlenségét érintik.
Történelem
A történet kezdete 2015 novemberéig nyúlik vissza, amikor a Jarosław Kaczyński által vezetett Jog és Igazságosság (PiS) hatalomra került. Példaképüknek tekintették már akkor is sok szempontból a Fideszt, és a működésüket azzal kezdték, hogy már decemberben megnehezítették az alkotmánybíróságuk működését. A döntés után hetekig sokezres tüntetések voltak. Aztán jött az igazságügyi reform, amelynek az is része volt, hogy
- a kormánytöbbség dönthet a bírák kinevezéséről a parlamentben,
- valamint létrehoztak egy fegyelmi testületet, amely az alárendelt bírákat szankciókkal büntetheti, akár a szakmájuktól való eltiltással is.
Emiatt az EU Lengyelországgal szemben is elindította a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ott van emellett a tavaly elfogadott jogállami mechanizmus bevetésének veszélye is.
Pár hete arra jutott az Európai Bíróság, hogy az úgynevezett fegyelmi kamara nem bíróság az európai jog értelmében, így le kell állítani a működését. Ha nem tesz eleget ennek Varsó, akkor az Európai Bizottság napi 200 ezer euróra is büntetheti.
Még egy hasonlóság Magyarországgal - és ebben az esetben öt másik országgal is -, hogy Varsónak is gondja van az Európai Bizottsággal a helyreállítási alappal kapcsolatosan, a bizottság ugyanis egyelőre nem fogadta el a Lengyelország benyújtott tervét, amivel 24 milliárd euróra lenne jogosult. Brüsszel ezzel egyértelműen nyomást gyakorol többek között Varsóra is.
Megoldás
Az elmúlt napokban azonban a lengyel kormány mintha megenyhült volna a bírói kinevezések és az idén egyébként eddig egy döntést sem hozó fegyelmi kamara kérdésében, írja a Spiegel. Májusban már volt egy erre utaló jel, akkor Kaczyński egy interjúban arra a kérdésre, hogy ma az igazságszolgáltatás jobban működik-e Lengyelországban, azt válaszolta:
Rosszabbul, ezt elismerem. Néha az intézkedések jól működnek, néha nem.
Hasonló megjegyzése Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek is volt pár napja, ahogy nemrégiben a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Malgorzata Manowska a kormánynak írt levelében is azt tanácsolta, hogy az uniós pénzbüntetés elkerülése érdekében törvénymódosításokra lenne szükség.
A várható változtatásokat persze Varsó nem szeretné úgy láttatni, hogy engedtek az EU nyomásának, ám ebben épp az Európai Bizottság segíthet nekik. A bizottság egyik tanulmánya ugyanis arra jutott, hogy a lengyel kormány reformjától valójában rosszabbul működik az igazságszolgáltatási rendszer, holott eredetileg épp a színvonal emelésével indokolták a reformok szükségességét.
Míg 2012-ben átlagosan 50 nap kellett egy bírósági döntéshez, addig 2019-ben ez már 111 napig tartott.
Ráadásul a felmérések szerint egyre kevesebb lengyel gondolja úgy, hogy országban jól működik a jogállamiság.
A lengyel kormány augusztus 16-ig kapott időt, hogy elkerülje az EU-s büntetést, de hogy konkrétan mit tesz ennek érdekében, az egyelőre kérdéses. A lengyel lapok a Spiegel szerint már több verzióról is beszámoltak, ezeket név nélkül a PiS és a kormány tagjai osztották meg velük. Nem könnyű a helyzet, mert a módosításnak át kell mennie a keményvonalas Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszteren és körén is. A legvalószínűbb, hogy a reform átfogó reformjára kerülhet sor, így egy minimális arcvesztéssel kijöhetnének a helyzetből.
Az egészen biztos, nem az lesz, hogy egyszerűen csak feladjuk. Megpróbálunk egy olyan megoldást találni, ami mindent megváltoztat, anélkül, hogy bármi is változna
- nyilatkozta a kormányoldalról egy forrás a Dziennik Gazeta Prawnának. Például úgy, hogy újabb szabályokat hoznak mindkét kritizált területen, amiket az Európai Bíróságnak újra meg kellene vizsgálnia, aztán a testület újabb határidőket szabhatna meg, vagyis a lengyelek időt nyerhetnének.
Ryszard Terlecki a PiS parlamenti választmányának elnöke elismerte pénteken, hogy mérlegelik a módosítás lehetőségét, de szerinte a változtatásokat majd csak ősszel nyújtják be.
A lengyel kormány szóvivője, Piotr Müller hasonlóan nyilatkozott a héten, mármint, hogy módosítások ugyan születhetnek, de
nem az Európai Bizottság felügyelete alatt, mert ez a döntés ránk és a parlamentünkre tartozik. Ez nem az EU kompetenciája,
hiszen a nemzeti jog elsőbbséget élvez az európai joggal szemben. Legalábbis a lengyel - és a magyar - kormány felfogása szerint.
Az elmúlt hetekben Kaczyńskiék és Brüsszel között alapvetően nem hogy csökkent, inkább nőtt a távolság. A megreformált alkotmánybíróság - nagyjából az Európai Bíróság döntésével egy időben - megkérdőjelezte az EU illetékességét a jogi reformmal kapcsolatban, ahogy az uniós jog hierarchiáját is.
Kapcsolódó
Tusk visszatérése megvadította Orbán lengyel barátait
Dinamizálta a lengyel közéletet Donald Tusk hazatérése. Az Európai Néppárt leköszönő elnöke rögtön átrendezte az ellenzék erőviszonyait, miközben a Kaczysnki-féle kormánypártot kimondottan radikalizálta.
Az elmúlt hetekben felmerült a polexit lehetősége is, de ezt valójában senki nem szorgalmazza, hiába riogatnak ezzel a kormány ellenfelei. A lengyel lakosság körében soha ilyen magas nem volt még az EU támogatottsága, sőt, ez igaz a PiS szavazóira is annak ellenére, hogy ők a melegházassággal és a migránsok befogadásával kapcsolatosan még a jelenleginél is keményebb álláspontot várnak a kormányuktól. Ott ugyanis él az a narratíva, hogy a második világháború után elárulták őket, és így kerültek a szovjet érdekszférába, a 2004-es EU-s csatlakozással viszont visszakerültek a civilizációba. És még nem adták fel a nálunk már kevésbé működő hitet, hogy hamarosan elérhetik a nyugati életszínvonalat. "Karnyújtásnyira van" - állította mostanában Morawiecki. És persze az EU-s források is számítanak a kormánynak, nem is kicsit, anélkül nem válhatna a "legélhetőbb országgá" Európában, ahogy a miniszterelnök jellemezte Lengyelországot.
Emellett két látványos jelenetre is érdemes emlékeztetni, miért áll egyre inkább a lengyel kormánynak is érdekében valamelyest változtatni a politikáján:
- Donald Tusk korábbi lengyel miniszterelnök, az Európai Néppárt elnöki tisztségéről leköszönve hazatér, politikai értelemben is, ezzel egy időben pártja, az elkötelezett Európa-párti Polgári Platform (PO) támogatottsága meredeken emelkedni kezdett, már a másodikak a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint, igaz a PiS-től továbbra is mintegy 10 százalék választja el őket.
- A másik pedig az, hogy mintegy 3500 lengyel bíró és ügyész írta alá azt a petíciót, amelyben a kormánytól azt követelik, hajtsa végre azokat a változtatásokat, amikről az Európai Bíróság döntést hozott.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le! Az Európai Unió legfontosabb politikai eseményeiről hetente értesülhetsz hírlevelünkből.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kedves Olvasónk!
Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat.
