A Budakeszi Vadaspark szakemberei közleményben hívták fel a túrázók figyelmét arra, hogy tartsák be az alapvető szabályokat a természet tiszteletével kapcsolatban. Tavasztól kezdve, amint beköszönt a jó idő, egyre többen indulnak kirándulni az erdőkbe. A szabadba vágyó tömeg azonban komoly veszélyt jelent a késő tavasszal-kora nyáron születő állatkölykök és madárfiókák számára.

Ilyenkor nagyon könnyen találhatunk őzgidát, kis sünöket vagy madárfiókákat az erdők mélyén.

Sajnos, sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a talált állatkölyköket és fiókákat – bármennyire aranyosak is -, nem szabad megérinteni, babusgatni, netán hazavinni. Ezzel akár meg is ölhetjük az apró állatokat.

A Budakeszi Vadaspark azért tartotta szükségesnek ilyen módon megkérni a túrázókat arra, hogy figyelmesebben járjanak el a természetben, mert jelenleg is egy 8 hetes mókust, egy 4 hetes nyestet és egy 2 hetes vadmalacot gondoznak, akik a kirándulók felelőtlensége miatt szakadtak el idejekorán az anyjuktól.

Aki a természetben szeretne kikapcsolódni, tisztában kell lennie azzal, hogy a szarvasok és az őzek csak nagyon rövid időre hagyják magukra gidáikat. Ha pedig visszatérve megérzik rajta az ember szagát, könnyen előfordulhat, hogy magára hagyják a kicsinyüket,

ezzel az önmagát még ellátni képtelen állat sorsa pedig megpecsételődik.

A mókusok sajátos viselkedése, hogy ha fenyegetést észlelnek, a fák aljánál rejtőznek el. Ha így pillantjuk meg őket, hihetjük, hogy segítségre van szükségük, pedig ilyesmiről szó sincs. Hagyjuk békén az állatot, ne próbáljuk megfogni vagy dédelgetni.

A vadmalacok rendkívül elbűvölőek, de az anyjuk már kevésbé. Márpedig biztosak lehetünk abban, hogy a vadmalacok közelében mindig ott van ő is és készen áll arra, hogy kicsinyeit bármi áron megvédelmezze. Magunkat is veszélybe sodorhatjuk, ha simogatni akarjuk a a kis csíkos malacokat.

Ha az anyjától elszakítunk egy vadon élő állatot, azt később már nem engedhetjük vissza a természetbe, hiszen képtelen lesz kommunikálni a fajtársaival, nem alakul ki a félelemérzete, könnyen prédává válhat.

Már csak azért sem szabad arra vetemedni, hogy egy vadon élő állat kicsinyét hazavigyük magunkkal, mert kellő tudás hiányában szinte biztos, hogy nem leszünk képesek felnevelni. Egy ilyen állat gondozása nem hasonlítható össze a háziállatokéval, azoknál jóval több figyelmet, gondozást és türelmet igényelnek.

Éppen ezért a Budakeszi Vadaspark állatgondozója, Jóba Katalin szerint a legfontosabb, hogy ne nyúljunk hozzá ahhoz az állathoz, amit árvának hiszünk. Bízzunk a természet törvényeiben, hiszen annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy anyja vissza fog jönni érte.

Forrás:


SZÓLJ HOZZÁ