A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetén immár több mint 50 napja zajlik vulkánkitörés, amelynek hossza már meghaladja az 1949-es intenzív kitörését és a legutóbbi, 1971-es vulkáni működés idejét is. A lávafolyamok már 10 négyzetkilométer területet fednek be, banánültetvényeket pusztítottak el, leromboltak közel 3000 házat, megsemmisítettek teljes falvakat, több mint 70 kilométer utat takartak be és 7000 lakost kényszerítettek lakhelyük elhagyására.
Meddig tart még a Cumbre Vieja vulkán pusztítása? Erre keresi a választ a 24.hu-nak küldött összefoglalójában Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője. A szakember nemrégiben járt a helyszínen, ahol nemcsak helyi kollégákkal tanulmányozta a vulkáni működés jellegét, hanem az ott élőkkel is elbeszélgetett, hogy miként élik meg ezt az eseményt.
Remeg a föld
A tűzhányótól néhány száz méterre, az elzárt területen érezni lehet a folyamatos földremegést, hangos morajlással egyszerre több kürtőből gomolyog ki a fekete vulkáni hamuanyag, áramlanak ki a kékes felhőt létrehozó vulkáni gázok és süvítenek ki az izzó lávacafatok. A robbanásos kitörést részben a magmában lévő gázbuborékok túlnyomása okozza, ami apró cafatokra szakítja szét és zúdítja ki a kőzetolvadékot.
A sötét vulkáni hamufelhő kialakulását, a benne lévő milliárdnyi piciny, milliméternél is kisebb vulkáni hamuszemcsét azonban egy hevesebb robbanásos folyamat alakíthatja ki, mégpedig a feltörő magma és a felszínalatti víz keveredése. Erre utal az időszakonként kiáramló fehér színű gőzfelhő is. A vulkáni működés jobb megértéséhez azonban még mélyebbre kell néznünk.
Naponta félszáz földrengés
A kitörést tápláló magma 60-80 kilométerrel a sziget alatt keletkezett, majd az elmúlt években nyomult egyre feljebb és akadt meg 10-13 kilométer mélységben a földkéreg alatt. A feltöltődési eseményeket minden esetben földrengésrajok kísérték: naponta félszáz földrengés pattant ki az elmúlt tíz évben több alkalommal is, de ezek nem vezettek vulkánkitöréshez.
A magmatározó mérete egyre nőtt a mélyben, közben az olvadékból kristályok váltak ki. A folyékony izzó olvadék, mint valami hatalmas szivacsban töltötte ki a kristályok közötti teret. Ez a magma fizikailag még nem volt képes a felszínre törni, aztán idén szeptember elején egy újabb friss kőzetolvadék adag nyomult fel a földköpenyből. Először 30-35 kilométer mélységben halmozódott fel, majd innen jutott tovább a sekélyebb magmatározóba. Az események ekkor nagyon felgyorsultak.
A mélybeli feltöltődés után hét nappal már a felszínen volt a magma és megindult a vulkánkitörés a sziget délnyugati felén.
Az előrejelzés hatékony volt, a vulkáni működés miatt nem volt sem haláleset, sem sérülés.
Friss magma és mérgező gázok
Kezdetben az egy évtized alatt felhalmozódott magma nyomult fel, majd egy rövid szünet után már a friss, nagyobb mélységből származó kőzetolvadék táplálta tovább a vulkánkitörést. Mindez egyértelműen tükröződött a friss lávából vett minták kémiai összetételéből. Ez befolyásolta a vulkáni működés jellegét is, mivel a friss magma gyorsabban folyó, gázokban gazdag, ami felerősítette a robbanásos kitörést és nagyobb területen, gyorsan mozgó lávafolyamokat indított el. A friss magma továbbá jelentős mennyiségű szén-dioxid és kén-dioxid gázt is juttatott a levegőbe.
Naponta közel 2000 tonna szén-dioxid és mintegy 30 ezer tonna kén-dioxid került a légtérbe és időszakonként okoz még most is egészségre ártalmas, szennyezett levegőt a térségben.
Bár ez egy viszonylag kis erősségű vulkáni működés, a károk mégis óriásiak, és nemcsak az elpusztult termések és lerombolt házak, ipari létesítmények miatt. A turizmus elmaradása jelentős bevételkimaradást okoz még úgy is, hogy most is viszonylag sokan érkeznek a kitörés látványát átélni, ez azonban messze nem helyettesíti a megszokott turistákat. A koronavírus-járvány után óriási csapás ez a térségnek, évekig tarthat a felépülés.
Az utcák minden nap feketék a szállingózó vulkáni hamutól, a szabadba csak FFP2 maszkban lehet kilépni a légzőszervek védelme miatt.
Meddig tart még?
A szigeten mindenki azt kérdezi, mikor lesz már vége a kitörésnek, és ezt latolgatják a vulkanológusok is. A kérdés, hogy mennyi magma van még a mélyben, ami képes a felszínre törni? Úgy tűnik, még hetekig van utánpótlás, ám az elmúlt napok jeleit nézve azonban, mintha lenne fény az alagút végén. A magma mozgását jelző földremegés-kilengés nagysága csökkent, visszaesett a sokszor a lakosság által is érezhető földrengések száma, nem pattan ki annyi földrengés nagy, 30-35 kilométer mélységben.
A felszínemelkedésben szintén megindult egy lassú visszarendeződés és a vulkáni gázok mennyisége is kicsit csökkent. Bár ezek adhatnak reményt, hogy most már a vulkánkitörés befejező szakaszába léptünk, azonban hangsúlyozni kell azt is, hogy minden vulkáni esemény más és más. Egy ilyen kitörés esetében akár jelentős változások is történhetnek, így a hosszabb trendeket kell vizsgálni.
Ezek úgy tűnnek, hogy valóban a vulkáni működés lassú gyengülését mutatják, azonban egyelőre ennél nem lehet pontosabbat mondani. A lecsengés eltarthat még akár hetekig is, de nincs kizárva az sem, hogy napokon belül befejeződik a kitörés - a következő hét folyamatai kulcsfontosságúak lesznek e kérdésben.
