A nemzetközi technológiai licenszek szakértőjének számító jogi cég, a Bird & Bird nemrégiben tanulmányt tett közzé, mely egyértelműen Európa fölényét igazolja az 5G szabadalmak terén - írja az Ericsson sajtóközleményében.
A kutatás nem csupán az 5G-hez kapcsolódó szabadalmak számosságán alapul, az úgynevezett SEP (standard essential patent) szabadalmaknak ugyanis nagyobb jelentősége van - ezek olyan fejlesztések, amelyeket használata nélkül egy adott technológiát nem lehet kiépíteni. Sok, az 5G szabadalmak terén végzett kutatás egyszerűen minden az Európai Távközlési Szabványügyi Intézethez benyújtott kérelmet ilyen egyedi fontosságú szabadalomként kezel, holott ezekről nem könnyű megmondani, hogy valóban SEP-k, vagy sem.
Olyat tud a brutálgyors mobilhálózat, amire a vezetékes netünk sem képes
Egy Huawei Mate 20 X 5G okostelefonnal felvértezve vettük a nyakunkba Budapestet, hogy megnézzük, mit tud a Vodafone októberben indított 5G-s mobilhálózata.
A Bird & Bird vizsgálata elsősorban az alapvető fontosságúnak tekinthető szabadalmak elterjedtségét vizsgálta. Ez alapján a SEP-k 26,8 százalékát európai cégek birtokolják - azon belül 15,8 százalékát az Ericsson. A második helyen Dél-Korea áll (22,9%), őket Kína (19,5%) és az Egyesült Államok (19,4%) követi.
Az 5G vezető szerep másik fontos mérőszáma a harmadik generációs mobil távközlési hálózatok szabványosítására alakult 3GPP (harmadik generációs partnerségi projekt) szabványhoz való hozzájárulás is. Ez alapján az Ericssonnak mindenki másnál nagyobb befolyása van az 5G technológiára, a cég ugyanis 1999 óta több mint 55 000 esetben járult hozzá a 3GPP szabványhoz.
Az Ericssonnak jelenleg mindenki másnál több 5G berendezése működik a világban, és hardverei 2015 óta 5G kompatibilisek. Így ezek az eszközök egyszerű szoftverfrissítéssel, lényegében gombnyomásra képesek 5G-hálózatot üzemeltetni, nincs szükség alkatrészek cseréjére vagy költséges helyszíni munkákra.
A lemaradás veszélyei
Fennáll ugyanakkor a veszély, hogy Európa a technológiai fölény ellenére lemarad az 5G terén. Az elmúlt évtized során az 5G európai népszerűsítése jelentős támogatást élvezett, a tényleges megvalósításban azonban a kontinens gyorsan kezd lemaradni Észak-Amerika, Északkelet-Ázsia és Ausztrália mögött.
Ez a késedelem strukturális problémákra vezethető vissza - állapítja meg a Northstream 5G kilátások Európában című tanulmánya. Az anyag kiemeli a frekvenciasávok hiányát, illetve a szabályozó hatóságok és szolgáltatók kivárását.
A legnagyobb akadályt a szabályozás jelenti.
Az 5G-t az európai nemzeti infrastruktúra kritikus fontosságú részeként kellene kezelni minden tagállamban, azonban jelenleg nem ez történik. A német frekvenciaárverésen például a szolgáltatóknak 6,5 milliárd eurót kellett fizetniük, amely több mint 200 000 állomás létesítésére lenne elegendő. Ezzel Németországnak olyan lefedettsége lenne, amely messze túlmutatna a törvényhozók által kitűzött célokon is.
Márpedig kulcsfontosságú lenne, hogy az európai hálózatok kiépülése felvegye a versenyt a többi, az infokommunikáció szempontjából vezető régióval. Korábban a mobilalkalmazásokkal kapcsolatos iparág, az ún. "app economy" nyertesei - különösen az USA-ban és Kínában - a 4G területén élenjáró cégek lettek. Ugyanez fog történni az 5G esetén is, csak várhatóan sokkal nagyobb léptékben. Az 5G-t ipari alkalmazásokhoz fejlesztették, amely innovációs platformként működik. A lemaradás így nem csupán a hálózati technológiák területét sodorja veszélybe, hanem az európai ipar alapjait ingathatja meg. A kontinensen ugyanakkor két globális 5G beszállító is található, így minden lehetőség megvan Európa vezető szerepére.