Mi a közös a foglalóban és az előlegben?
Mindkettő egy termék ellenértékének a része, azaz egy vételár részlete. Ez annyit jelent, hogy a foglaló vagy előleg címén átadott összeget bele kell számolni a vételárba, ebből következően a vevővel szemben támasztott követelés összegét ezek mértékével csökkenteni kell!
Ha az adás-vétel a szerződésnek megfelelően rendben lezajlik, és a lakás gond nélkül az új tulajdonosához kerül, akkor a gyakorlatban ilyenkor nincs különbség a foglaló és az előleg között. Az esetek túlnyomó többségében szerencsére ez így van, ezért keveredhet az emberek fejében a két fogalom, hiszen nem tapasztalták meg a különbséget.
Mikor van jelentősége, hogy foglaló vagy előleg?
A foglaló és az előleg közti különbség akkor mutatkozik meg, amikor probléma merül fel az adás-vétel folyamatában: pl. valaki meggondolja magát. A két vételárrészlet jogkövetkezményeiben eltér egymástól, a differencia jelentősége milliókra rúghat.
Mivel senki nem születik a jövőbelátás képességével, ezért fontos, hogy már az egyezkedés első perceiben is bebiztosítsd magad, ha esetleg mégsem alakulna minden a megbeszéltek szerint.
Mi jellemzi az előleget?
* Nincs szankciós jellege.
* Minden esetben visszajár a majdnem vásárlónak.
* Jogilag nincs korlátozva a mértéke, így az előleg összegének megállapítása teljes mértékben a felekre van bízva.
Mikor érdemes az előleget választani a foglalóval szemben?
Vásárlóként akkor jobb választás az előleg a foglalóval szemben, ha kétségeid vannak a vásárlással kapcsolatban. Ha reménykedsz benne, hogy találsz még valamilyen szempontból számodra ideálisabb lakást a közeljövőben, vagy a kinézett lakásról még szeretnél valami fontosat megtudni... de addig is jeleznéd valamivel a tulajdonos felé, hogy valóban komolyak a szándékaid.
Eladóként akkor érdemes "csak" előleget kérni, ha komoly esély van arra, hogy rövid időn belül kapsz jobb ajánlatot is, vagy ha valamiért kétséges, hogy eladod-e a lakást, de ez a meghirdetést követően nagyon ritka. Előfordul, hogy a második érdeklődő inkább kifizeti a foglaló kétszeresét is, hogy azt vissza lehessen adni a korábbi érdeklődőnek, csak övé lehessen a kinézett álomlakás.
Mi az a foglaló és milyen sajátosságai vannak?
A kötelezettségvállalás jele, egy szankciós erővel bíró biztosíték. Mint minden pénzátadásnál, itt is szükség van írásos dokumentációra. A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy milyen rendeltetéssel került átadásra a pénz.
Fontos! Ha a szerződéskötés biztosítékáról nem derül ki egyértelműen a szövegből, hogy foglaló jogcímen került átadásra, akkor előlegnek minősül! Érdemes lejegyezni, hogy a felek kölcsönösen foglalónak tekintik az összeget és a jogi következményeivel tisztában vannak. Mint mindig, amikor pénzt veszel át valakitől, vagy adsz át bárkinek, fontos az írásbeliség és az alaki szabályok betartása.
Mikor, ki és mennyit fizet foglaló esetén?
Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint már a szerződés aláírásától eltérő időpontban is át lehet adni a foglalót! Ennek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy a lakás megtekintése után közvetlenül lefoglalózd az ingatlant, feltéve hogy vittél magaddal elegendő mennyiségű készpénzt (függetlenül attól, hogy az adás-vételi szerződést megíró ügyvéd esetleg csak napokkal később ér rá fogadni benneteket). De nagyon hasznos akkor is, ha nem szeretsz magaddal ennyi készpénzt hordani, és inkább majd a papírozás után átutalnád a megbeszélt összeget.
A szerződés meghiúsulásáért felelős személy anyagilag köteles kárpótolni a másik felet.
Amennyiben ez a vevő, akkor a foglaló teljes összegétől elesik és nem jár neki vissza. Ha hitelből szeretnél ingatlant venni, akkor a szerződésbe feltétlen írjátok bele, hogy ha mégsem kapnád meg a kívánt hitelkeretet, akkor felelősnek tekinthető vagy-e vagy sem a szerződés meghiúsulásáért. Erről neked kell megállapodnod az eladóval, persze jelentősége csak akkor van, ha hitel nélkül nem tudod fedezni az ingatlan vételárát.
Ha az eladó hibájából történt a meghiúsulás, akkor a foglaló kétszeresét kell visszaadnia a vevőnek.
Ha a felelősség egyformán terheli az eladót és a vevőt is -vagy ha egyikük sem okolható az adás-vétel megszakadásáért-, akkor a foglaló visszajár. Utóbbira példa lehet egy természeti katasztrófa, ami megrongálta az ingatlant.
Ha az adás-vétel meghiúsul és bírósági eljárásra is sor kerül, akkor a bíróság mérsékelheti a foglaló összegét, ha azt túlzónak találja. Átlagosan az ingatlan vételárának 10% szokott lenni a foglaló összege, de egyedi körülményekre való tekintettel a bíróság nagyobb összeget is elfogadhat.
Mikor érdemes a foglalót választani?
Eladóként és vevőként is csak akkor érdemes foglalót kérni/adni, ha teljesen biztos vagy a döntésedben, és kizárt, hogy meggondold magad. Ha biztosítékot szeretnél, hogy a másik fél sem fordul el az üzlettől, vagy legalábbis erősen meg kell gondolnia, mielőtt ilyet tenne... és ha mégis meglépi, kárpótol téged. Biztos, ami biztos!
Mint látod, egyetlen szónak is hatalmas jelentősége van egy szerződés megkötéskor, szóval beszéljétek át alaposan a másik féllel, és válasszatok körültekintően a foglaló és az előleg közül!
