A hőmérséklet-ingadozások, például a hőhullámok az átlagos háttérhőmérséklettől függően nagyon eltérő hatást gyakorolhatnak a fertőzések arányára és a betegségek kimenetelére - áll az eLife folyóiratban megjelent friss tanulmányban. A kutatási eredmények azt sugallják, hogy a globális hőmérséklet-emelkedéssel és a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válásával egyre nehezebb lesz megjósolni az éghajlatváltozás következményeit a gazda-kórokozó kölcsönhatásokra - írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény.
Köztudott, hogy az embereket, állatokat és növényeket megtámadó kórokozók egyaránt reagálnak a környezet változásaira, különösen érzékenyek a hőmérsékletingadozásra. De arról már kevesebbet tudunk, hogy a hirtelen és szélsőséges hőmérséklet-ingadozásra hogyan reagálnak ezek a kórokozók, és az is, hogy ez hogyan befolyásolja a fertőződést és a betegségek terjedését.
Korábbi tanulmányok már foglalkoztak az átlaghőmérséklet-emelkedés kórokozókra gyakorolt hatásával, de az olyan, hirtelen hőmérséklet-indgadozást okozó jelenségekkel, mint például a hőhullámok, még nem. A Trinity College kutatói most a Daphnia magna rákféle és bélparazitája, az Odospora colligata közötti kapcsolatot figyelték meg a hőmérsékletváltozás során.
A parazita hasonlóan terjed a környezetben, mint a kolera vagy a SARS-CoV-2.
A csapat azt vizsgálta, hogy az élőlények hogyan reagálnak három különböző hőmérsékleti szituációra: az állandó hőmérsékletre és két változó helyzetre, a napi /- 3 Celsius-fokos ingadozásra és olyan háromnapos hőhullámokra, amelyek 6 Celsius-fokkal emelik meg a környezeti hőmérsékletet. Ezután megfigyelték a rákfélék élettartamát, termékenységét, fertőzési állapotát és a bélrendszerükben található parazitaspórák számát. Ezután az adatokat statisztikai modellbe dolgozták, hogy összehasonlítsák a három különböző hőmérsékleti szituáció hatását.
A csapat megállapította, hogy a napi hőmérséklet-ingadozások csökkentik a parazita fertőzőképességét az állandó átlagos hőmérséklethez képest. A hőhullámok után azonban a fertőzőképesség visszaállt a korábbi szintre. Az eredmények azt mutatták, hogy a fertőzőképesség aszerint változik, hogy a parazita mennyire van közel az ő ideális átlaghőmérsékletéhez.
A gazdaszervezet egészsége és a szaporodási siker általában csökkent a parazitáknak kitett rákfélékben, illetve változó hőmérsékletek esetén is. A gazdaszervezet és a kórokozó hőmérsékletre adott válaszai közötti különbség arra utal, hogy bizonyos körülmények között a paraziták jobban bírták a hirtelen hőváltozást, mint gazdáik. A kutatók azt mondták: az eredményeik egyértelműen azt mutatják, hogy a hőmérséklet-változás komplex változásokat hoz a kórokozó és a gazdatest közötti kapcsolatban, így a jövőben egyre nehezebb lehet megjósolni a betegségek terjedését.
