Az ön csapata mérgezte meg Alekszej Navalnijt?
- tette fel a kérdést a CNN riportere, Clarissa Ward egy lepukkant moszkvai lakás bejárati ajtajában Oleg Tajakinnak. A férfi a CNN, a Spiegel, az Insider és a Bellingcat nyomozása szerint részt vett abban az orosz titkosszolgálati akcióban, amelynek célja az volt, hogy a novicsok nevű idegméreggel likvidálják Navalnijt, Vlagyimir Putyin legfontosabb politikai ellenfelét. Navalnij - jó eséllyel csak a szerencsének köszönhetően - túlélte a támadást, és a visszatérését tervezi Oroszországba. Tajakin nem válaszolt a kérdésre és becsukta az ajtót.
Első látásra nagyon furcsának tűnhet, hogy újságírók néhány hónapnyi munkával le tudnak leplezni egy ilyen bűncselekményt, hiszen normál esetben az ilyen támadásokat a legnagyobb titokban hajtják végre az ügynökök. Hogy akkor mégis miként sikerült felgöngyölíteni nagyjából az egész hálózatot, a Bellingcat részletesen elmagyarázta egy cikkben, mielőtt azonban erre rátérnénk, foglaljuk össze, mi történt:
- 2020. augusztus 20-án eszméletlen állapotban, mérgezésre utaló tünetekkel kórházba viszik Navalnijt, miután az őt szállító gép kényszerleszállást hajt végre Omszkban. A gép Novoszibirszkből repült volna Tomszkba.
- Segítői aggódnak a kómában fekvő Navalnijért, és kiharcolják, hogy a férfit Németországba szállítsák és ott kezeljék tovább.
- Az orosz orvosok szerint Navalnij rosszullétét diabétesz- vagy vérnyomásproblémák okozták, ám szeptember elején a német kormány bejelenti, hogy a politikus szervezetében novicsok nyomait találták meg. Ezt később három független labor, és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) is megerősíti.
- A politikus stábja minden mozdítható dolgot összeszed az omszki szállodai szobából, és a tárgyak jelentős részén is találnak novicsokot.
- Navalnij állapota a németországi kórházi kezelés során folyamatosan javul, szeptember közepén fel tud kelni az ágyból, október elején pedig már interjút is ad.
A Navalnij elleni támadásban a legfontosabb nyom maga a novicsok, hiszen az egyértelműen a KGB utódszervezetéhez, az FSZB-hez kapcsolódik. Egyrészt azért, mert ők fejlesztették ki, másrészt azért, mert 2018-ban pont ezt az idegmérget használták arra, hogy a nagy-britanniai Salisburyben megpróbálják megölni Szergej Szkripalt, az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU egykori ügynökét. Szkripal és lánya, Julija túlélte a támadást, de egy angol nő belehalt. Fél év nyomozás után sikerült azonosítani a tetteseket, két, álnevet használó GRU-ügynököt, akik egy abszurd videóban azt magyarázták, hogy ők ártatlanok, és csak azért voltak Salisburyben, hogy megnézzék a híres székesegyházat.
Korábban a témában
Van, amit Putyin képtelen megbocsátani
Alig néhány tízmillió forintnak megfelelő dollárt kapott Szergej Szkripal azért, hogy orosz titkokat adjon át a briteknek, de Vlagyimir Putyin szemében ez súlyos árulásnak minősült. Az orosz titkosszolgálat pedig nem felejt.
Adat-kincsesbánya
A Szkripal-ügy felgöngyölítésében részt vett a Bellingcat is, amelynek nagy gyakorlata van a hasonló leleplezésekben, például a 2014-ben, Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító esetében is feltártak titkosszolgálati szálakat, és most Navalnij esetében is elég alapos munkát végeztek, majd el is magyarázták, miként sikerült feltárni a részleteket.
"Az információ legnagyobb része, amelyet a nyomozáshoz használtunk, elérhetetlen a nyugati országokban, de Oroszországban ingyen vagy némi pénzért beszerezhető" - írják, és valószínűleg ez a nyomozás egyik kulcspontja. 2019-ben Andrej Zaharov orosz újságíró nagyjából 23 euróért meg tudta venni az orosz internetes feketepiacon a saját útlevéladatait, amiből kiderült, hogy mikor és hova utazott, de ugyanígy be tudta volna szerezni vadidegen emberek adatait is. Körülbelül 110 euróért megvette a saját és az egyik családtagjának a mobiltelefonos adatait, hogy mikor és kivel telefonáltak, sőt még az is kiderült, hogy egy-egy hívás időpontjában hol tartózkodtak.
Az Oroszországban tapasztalható hiányos adatvédelmi intézkedések miatt néhány száz euróért cserébe beszerezhetők a híváslisták földrajzi azonosítással, a repülőgépes vagy vasúti utaslisták, de akár a lakcímek is. Sőt, egy, a Telegram üzenetküldőt használó robot segítségével valakinek a születési ideje, az útlevélszáma, az autója rendszáma, de még a gyakori parkolási helye is kideríthető.
A Bellingcat szerint bizonyos érzékeny információkat alacsony beosztású banki, telefonos vagy rendőrségi alkalmazottak mentenek le az adatbázisokból. Más esetben viszont az orosz email-szolgáltatók, illetve közösségi oldalak, mint a Vkontakte biztonsági hiányosságai miatt kerülhetnek érzékeny adatok illetéktelen kezekbe.
A titokzatos utastársak
Mindezek a háttérinformációk segítenek megérteni, hogyan sikerült kideríteni azt, hogy Alekszej Navalnijt - nem sokkal azután, hogy három évvel ezelőtt bejelentette, elindul az orosz elnökválasztáson - az FSZB fokozottan figyelni kezdte. 2017-ben, valamint 2019-ben és 2020-ban egy mérgezéssel foglalkozó különleges csoport tagjai folyamatosan követték őt Oroszország különböző pontjaira, harminc alkalommal ugyanazon a repülőgépen ültek.
Az újságírók azonosították azt a három férfit is, akik 2020 augusztusában Novoszibirszkbe, majd Tomszkba utaztak a mit sem sejtő Navalnijjal.
Alekszej Alekszandrovot, Iván Oszipovot és Vlagyimir Panyajevet legalább öt másik FSZB-s felügyelte, akik közül néhányan Omszkba mentek, miután Navalnijt beszállították a helyi kórházba, és közben folyamatosan tartották egymással a kapcsolatot telefonon.
Az újságírók a tettesek felfedéséhez a repülőjáratok utaslistáját vették alapul. A Bellingcat csapata az elmúlt években több tucatnyi kiszivárgott adatbázishoz jutott hozzá, így ha felbukkan egy új információ, akkor azt össze tudják vetni a korábbi adatokkal. Ráadásul, jegyezték meg, az interneten keringő adatbázisok később nem módosíthatók, így a manipuláció lehetősége is minimális. A tényfeltárók hipotézise az volt, hogy az operatív személyek nem fognak Navalnijjal egy gépen utazni, inkább egy korábbival vagy egy későbbivel. Navalnij augusztus 14-én repült Moszkvából Novoszibirszkbe, onnan utazott volna tovább Tomszkba, majd tért volna vissza Moszkvába augusztus 20-án. Tomszkba azonban nem jutott el a rosszulléte miatt, a gép Omszkban kényszerleszállást hajtott végre.
These operatives, two of whom traveled under cover identities, are Alexey Alexandrov (40), Ivan Osipov (44) - both medical doctors - and Vladimir Panyaev (40). pic.twitter.com/z1ANoK6JK3
- Bellingcat (@bellingcat) December 14, 2020
Az oknyomozók találtak egy férfit az utaslistákon, Alekszej Frolovot, aki augusztus 13-án repült az orosz fővárosból Novoszibirszkbe, és eredetileg augusztus 21-én utazott volna vissza Tomszkból Moszkvába. Ez akár véletlen is lehetne, de egyrészt a koronavírus-járvány miatt erősen lecsökkent az utasok száma, másrészt Frolov 21-én nem szállt fel Tomszkban a moszkvai járatra. További nyom, hogy Frolov repülőjegyénél két másik férfit is feltüntettek utastársként, ami arra utalt, hogy egyszerre vették meg a jegyüket. Kettejük, Frolov és Iván Szpiridonov nevére nem volt semmilyen találat, se adószám, se lakcím, mégis ezzel a névvel utazgattak éveken keresztül Oroszországban.
Akadt viszont találat a harmadik férfira. A GetContact alkalmazás segítségével meg lehet keresni, hogy egy-egy telefonszám milyen névvel szerepel más mobilhasználók telefonkönyvében, és valakinél a férfi úgy volt beírva, hogy
FSZB Vlagyimir Alekszandrovics Panyajev.
Természetesen ez még nem egyértelmű bizonyíték a titkosszolgálati kapcsolatra, de a további kutakodások során kiderült, hogy Panyajev vagy Frolovval, vagy egy Alekszej Alekszandrov nevű férfival együtt több alkalommal pont ugyanott volt, ahol Navalnij, legyen az Asztrahán vagy Cseljabinszk. Az újságírók ekkor Alekszandrovot próbálták lenyomozni, és a következőre jutottak: 1981. június 16-án született, míg az állítólagos Frolov 1980. június 16-án; Alekszandrov feleségének lánykori neve Frolova; "Frolov" és Alekszandrov több alkalommal is Navalnijjal egy városban tartózkodtak. Vagyis a Bellingcat következtetése szerint a Frolov Alekszandrov álneve.
És még néhány további nyom:
- Alekszandrov néhány nappal a mérgezés előtt folyamatosan tartotta a kapcsolatot valakivel egy moszkvai telefonszámon, amelyet Mihail Svec nevére jegyeztek be. Svec autóját a Trubeckaja út 116. szám alatt regisztrálták, ahol azonban nem egy lakóház található, hanem az FSZB Különleges Bevetési Központja.
- Az ál-Frolovot a mérgezés után néhány nappal többször keresték egy olyan, másik moszkvai telefonszámról, amelyet parkolási díj fizetésére is használtak. A telefonszámot és az autó rendszámát is vissza lehetett vezetni egyetlen emberhez, Sztanyiszlav Valentinovics Maksakov ezredeshez, akinek hivatalos lakcíme a védelmi minisztérium katonai tudományos kutatóközpontja, és aki korábban abban a laborban dolgozott, ahol kifejlesztették a novicsokot.
- Végre eljutunk a CNN riportere által felkeresett Oleg Tajakinhoz is, aki Taraszov fedőnéven 2014-ben együtt repült Alekszandrovval, 2015-ben pedig a vegyészeti katonai kiképzést kapó Konsztantyin Kudrjavcevvel (álneve Szokolov), aki korábban szintén a novicsokot kifejlesztő laborban dolgozott. Tajakin és Kudrjacev az FSZB bűnügyi intézetében dolgozik.
Már csak a lopás számít
A nyomozásról Alekszej Navalnij készített egy 50 perces magyarázó videót, amely angol felirattal is megtekinthető. Ebben a többi között azt is elmondja, hogy nem sokkal az előtt, hogy őt megmérgezték, egy rövid nyaraláson a felesége rosszul lett, és egy napig betegeskedett. Az okát a mai napig nem tudják, de azt gyanítják, hogy enyhe novicsokmérgezés lehetett a háttérben, főleg, hogy korábban Navalnij is tapasztalt hasonló rosszullétet egy repülőút során. Valószínűsíthető tehát, hogy nem az augusztusi volt az első próbálkozás a politikus kiiktatására, de eredményt ezúttal sem hozott.
A fenti nyomozás ismeretében óhatatlanul is felmerül a kérdés: miként lehetséges bárki számára elérhető adatbázisok segítségével felderíteni az orosz titkosszolgálat tevékenységét. Ennyire gátlástalanok lennének? Vagy ennyire ügyetlenek? A Bellingcat például egy mintát is felfedezett abban, hogy az FSZB-ügynökök hogyan alakították ki az alteregójukat: a keresztnév megmaradt, a születési hónap és nap szintén megmaradt, csak hozzáadtak vagy elvettek belőle egy évet, a vezetéknév pedig az adott ügynök feleségének vagy barátnőjének (leánykori) neve lett.
Navalnij szerint arról van szó, hogy Putyin húszéves uralma alatt minden leépült Oroszországban, az egészségügytől kezdve az űrkutatáson át az FSZB-ig, és ez kihat az egész rendszer működésére:
Az országban már minden összeomlott, és a vezetők csak azt nézik, hogyan tudnának lopni.
