A képernyők miatt manapság kékfény-árban úszunk, ráadásul az online töltött idő mennyiségét a koronavírus-járvány hatásai is növelik, hiszen március óta minden eddiginél jobban digitalizálódott az életünk. Az Eyesafe Nielsen adatok alapján végzett becslése szerint a képernyő előtt töltött idő a napi 13 órát is meghaladta márciusban az USA-ban, ami az előző év azonos időszakához képest plusz 3,5 órát jelent, és ez kihatással lehet a pihenésünkre is.
A kék fény a nap által kibocsátott, 380 és 500 nanométer közötti hullámhossztartományba eső fénysugár. Az embereket mindig is érte kék fény, ennek fontos szerepe van a bioritmus beállításában, és kedélyjavító hatása is van, tehát nem az elektronikus készülékekkel jelent meg az életünkben. Ám régebben nem olyan dózisban és nem olyan formában áradt felénk a kék fény, mint manapság. A minket körülvevő technikai eszközök (LED-képernyők, plazmatévék, telefonok, laptopok, tabletek, asztali gépek monitorai stb.) és LED-es égők szintén ilyen fényt bocsátanak ki, így zárt térben is lényegében bárhol, bármikor szembesülhetünk vele. A kék fény a magyar lakosság 90 százalékát érinti, mégsem vesszük elég komolyan az esetleges káros hatásait"
- gondolja dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológus, pulmonológus szakorvosa.
A különböző hullámhosszú fények hatással vannak a szervezetünkre, így előnyei és ártalmai is lehetnek. Befolyásolják a nappalok és éjszakák ritmusát, az alvás és az ébrenlét idejét, a hangulatunkat, közérzetünket. A nappali fény (benne a kék fény) hatására fokozódik a szervezetben az egyik boldogsághormon, a szerotonin, valamint a stresszhormonok közé tartozó kortizol termelése, amely éberré, feldobottá, élénkké tesz. A sötétben, éjszaka az elalvást segítő melatonin hormon termelődik.
Sokáig úgy gondolták, hogy a kék fény negatív hatással van a cirkadián ritmusunkra, mivel megzavarja a melatonintermelést, élénkítő hatásával pedig nehezíti az elalvást. Azonban a Manchesteri Egyetem új kutatási eredménnyel állt elő, mely szerint lehetséges, hogy a kék fény mégsem késlelteti annyira az elalvást, mint ahogy eddig gondoltuk, így szűrésével épp az ellenkező hatást érhetjük el.
Az egereken végzett kutatásukból kiderült, hogy a kék szín gyengébben hat, mint az ugyanolyan erősségű melegebb színű, sárgás színárnyalatok.
Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a szűrés következtében a kijelző sárgás fénye a nappal illúzióját kelti az agyban, tehát azt, hogy még nincs itt az elalvás ideje, ugyanakkor a kék szín a szürkületet idézi, vagyis azt, hogy itt az ideje aludni. Tehát erre alapozva ők azt tanácsolják, hogy estefelé használjunk hidegebb fényeket, nappal pedig melegeket.
Úgy tűnik, eddig mindenki rosszul használt egy beállítást
A kékfény-szűrőt inkább nappal kéne használni a manchesteri kutatók szerint.
A kék fény ezzel együtt akár a vírusokkal szembeni ellenállóképességünkre is hatást gyakorolhat, mert a rossz alvás befolyásolja a hangulatunkat, a viselkedésünket, a memóriánkat és az immunrendszerünk működését is, ami pedig létfontosságú a kórokozókkal való megküzdésben - hívta fel a figyelmet a Budai Egészségközpont szakembere. A túl sok képernyőnézés ronthatja a látásunkat is, és növelheti a makuladenegeráció, azaz az éleslátásért felelős ideghártya terület (sárgafolt) megbetegedésének kialakulását, mely eredendően egy időskori probléma.
A kék fény pozitív és negatív hatásairól megoszlanak a vélemények. Az viszont biztos, hogy a nyugodt, regeneráló alváshoz fontos, hogy lefekvés előtt egy órával már mellőzzük a kütyüket és a vibráló fényeket, és ehelyett például olvassunk, hogy a szervezetnek legyen ideje megnyugodni.
(Kiemelt kép: GettyImages)
