A Michigani Egyetem csapata egy hatalmas adathalmazt vizsgálva mérte fel, hogy miként befolyásolja a fény- és zajszennyezés 142 madárfaj 58 506 fészkének reprodukciós sikerét Észak-Amerikában - írja az MTI. A szakértők arra jutottak, hogy nyílt területeken, például füves legelőkön vagy mocsaras vidékeken a fényszennyezés hatására a madarak egy hónappal korábban megkezdhetik a költést, erdős területeken pedig 18 nappal előbb.
Ez időzítésbeli problémákat okozhat: az éhes fiókák még azelőtt kikelhetnek, hogy elérhető lenne a szükséges táplálék.
A klímaváltozás miatt ugyanakkor bizonyos táplálékok már korábban beszerezhetőek. Azon madaraknál, melyek megtartották korábbi költési idejüket, kevesebb utód marad életben, ha a költés idejére már eltűnik az élelem.
Úgy tűnik, a mesterséges fényviszonyok között élő madarak egyelőre jobban követik az éghajlati átalakulást, mint a sötét területen élők. Az is megállapítható, hogy az élőlények nem a klímaváltozáshoz, hanem a fényviszonyok változásához igazítják szaporodási idejüket.
A tudósok 27 madárfaj esetében részletesebb vizsgálatokat végeztek. Arra jutottak, hogy az állatok gyenge fényben való látási képessége és füttyének hangereje összefüggésben van a fény- és hangszennyezésre adott reakciójával. Minél több fényt képes befogadni egy madár szeme, annál előbbre hozza költési idejét, és annál többet profitál a fényszennyezésből a fészek nagyobb költési arányával. A hangszennyezés esetében a fás környezet lehet döntő: az ilyen helyeken élő madarak jóval érzékenyebbek a zajokra, mint a nyitott területeken élő társaik.
A hangszennyezés késleltette azon madarak fészekrakási idejét, melyek alacsonyabb frekvencián énekelnek, tehát nehezebb meghallani őket az alacsony frekvenciájú, ember okozta zajban. A tojók párzási hajlandósága a hímek dalán alapul, sok esetben a tojóknak hallaniuk kell a hímek énekét, hogy fizikailag képes legyenek a párzásra.
