Az MNB adatai szerint összesen 6000 milliárd forint készpénz van forgalomban és ebből mintegy 4900 milliárd forintnyi van jelenleg a háztartásoknál. Negyed annyi, mint amennyit betétben, vagy értékpapírban tartunk.
A kutatások szerint ráadásul nemigen csökken az otthon tartott készpénz mennyisége. Azzal, hogy ilyen rengeteg pénzt tartunk a "párnacihában" több milliárd forintnyi hozamról mondunk le. A fordulat egyelőre várat magára.
Egyre csökken az öngondoskodási hajlam
A OTP Öngondoskodási Index a hazai megtakarítási szokásokat vizsgálja 2011 óta. A kutatásban résztvevő válaszolók közül mindenki rendelkezik bankszámlával. A legfrissebb index bemutatóján az derült ki, hogy már harmadik éve csökken a mutató - 2016-ban még 38-on állt, idén már csak 34 lett.
Ez azért érdekes, mert 2013 óta a gazdaság növekedésével párhuzamosan dinamikusan nőttek a keresetek - ez megengedné, hogy több legyen a megtakarítás. Igaz, közben a kamat nagyon alacsony lett, ami viszont nem erősíti a megtakarítási hajlandóságot. Így történhetett, hogy miközben nőttek a jövedelmek és emelkedett a megtakarítással rendelkezők aránya is, aközben az otthon tartott készpénz mennyisége is emelkedett - mondta el az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Két nagy trend figyelhető meg Kovács Antal szerint most:
- Akik pénzügyileg tudatosak, erőteljesen növelik megtakarításaikat, főleg állampapírban.
- Akiknek kevés a pénzügyi ismeretük, kevésbé tudatosak, azok nem fialtatják a pénzt, nem fektetik be, nem kamatoztatják, látra szóló számlán, vagy otthon tartják.
Kovács Antal szerint ezért is van továbbra is szükség arra, hogy az embereket rávezessék, előre kell gondolkodni, öngondoskodni, megtakarítani.
Várunk a váratlanra
A kutatás szerint évről évre többen vannak, akik tartanak otthon készpénzt. De miért nem fektet be a magyarok jó része?
Sokan várnak a váratlanra.
Mármint a váratlan kiadásra. És akik így gondolkodnak, azok jó része otthon, készpénzben tartja a tartalékot. Pedig
a legrosszabb otthon készpénzben tartani a pénzt
- ez Kovács Antal meggyőződése. Nyilván a banki költségek, a tranzakciós illeték és a két ingyenes készpénzfelvét is készpénz felé tolja a mérleg nyelvét. Ha viszont otthon tartjuk, inflálódik a pénz, nem keresünk rajta, ami még akkor is tény, ha most nagyon alacsony a kamat. És pláne igaz, ha számolunk a jobb hozamú befektetési lehetőségekkel is.
Érdekességként elmondta, hogy bár a fiatalok a kütyük világában élnek, pont az ő körükben egyre nagyobb az igény a személyes tanácsadásra. Új irányokat is felvázolt: lesznek készpénzmentes fiókjaik, és egyre jobban előtérbe helyezik az ingyenes pénzügyi tervezést - ezt már 150 ezren vették igénybe eddig.
Nem bízunk a jövőben, ezért nem takarékoskodunk
Szondy Máté pszichológus, kutató kicsit másfelől közelítette meg a témát. Szerinte ha szeretjük is azt hinni magunkról, hogy racionálisak vagyunk, döntéseinkben nagyon erőteljesen megjelennek az érzelmek. Például a válság erőteljesen visszafogta a hitelfelvételi kedvet. A készpénz pedig afféle jó kapaszkodó, megnyugtató érzés ha van, megfogható, bármikor elérhető.
A tervezhetőséghez bízni kell a jövőben, és abban, hogy lehet tenni érte. Magyarországon azonban nem túl magas a bizalom szintje. És aki nem bízik, az sokkal kevésbé hajlandó hosszabb távra tervezni.
Akik pedig látják, hogy lesz jövőjük, nem rettegnek tőle, sokkal inkább hajlamosak tervezni. Kicsit olyan az egész, mint egy önbeteljesítő jóslat. Sok múlik továbbá azon is, hogy milyen családi környezetből jött valaki, volt-e belső kontroll, beleszólás abba, hogy mi történjen.
A pszichológus azt is megemlítette, amit nem értünk, az szorongást vált ki, és azt igyekszünk elkerülni. Ezért is fontos a pénzügyi ismeretek átadása. Ha pedig fenyegetve érezzük magunkat, akkor küzdünk és nem a hosszú távú dolgokra koncentrálunk, viszont a tudatos pénzügyi tervezés csökkentheti a szorongást. A másik fő kérdés a bizalom, amit erősíthet a személyes tanácsadás.
Az idei kutatás rávilágított még arra is, hogy nem csak a pénzügyi öngondoskodási kedve csökkent, hanem egyre kevesebb figyelem jut az egészségügyi szűrővizsgálatokra, az egészségmegőrzésre, a tudatos táplálkozásra és a természeti környezet megóvására is. A szándék megmaradt, de egyre kevesebben hajlandóak tenni is ezen célokért.
Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu
