Arra készül a kínai kormány, hogy közel három évtized után felülvizsgálja a nők jogait szabályozó törvényt, ideértve a munkahelyi diszkrimináció tilalmának megerősítését, az érzelmi bántalmazás tilalmát és a szexuális zaklatás definíciójának pontosítását is. A New York Times azt írja, hogy a bejelentést a hivatalos kínai híradások és a közösségi média is a kínai nők győzelmeként mutatta be, sok kínai nő azonban nem vár jelentős változásokat, és csupán szimbolikus gesztusnak tekinti a kezdeményezést.
A Kínai Népköztársaság nőjogi és érdekvédelmi törvényét eddig mindössze egyszer, 2005-ben módosították érdemben, noha a szabályozás közel három évtizedes múltra tekint vissza.
A kínai kormány a közelmúltban hangsúlyozta, hogy elkötelezett a nők munkavállalási jogai mellett, különösen a kialakulóban lévő újabb demográfiai válság miatt. A kínai legfelsőbb bíróság hivatalos lapja kifejezetten a törvény felülvizsgálatához kötötte az új háromgyermekes modell bevezetését. Ezek szerint a munkaadóknak megtiltják, hogy a nőket családi állapotukról vagy gyermekvállalási szándékukról faggassák.
A hatóságok ezzel együtt az alulról építkező egalitárius mozgalmaktól óvakodva nőjogi aktivistákat vettek őrizetbe, és megpróbálták ellenőrzésük alatt tartani a Kínába is betörő #MeToo mozgalmat. A vonatkozó hírek szerint a szexuális zaklatások miatt indított bírósági kereseteket sokszor elutasították, sőt, a vádakat megfogalmazó nőket nem egyszer elbocsátották az állásukból vagy pénzbírsággal sújtották őket.
Mióta Hszi Csinping elnök vezeti az országot, Kínában érzékelhetően romlott a nők helyzete, a munkahelyekről egyre inkább kiszorítják őket, és általánossá váló tendencia, hogy a hagyományos női szerepköröket erőltetik rájuk.
A kínai nőjogi szabályozással összefüggő ellentmondások a helyi sajtóban is kitapinthatóak. A Global Times című bulvárlap, amely a kínai kommunista párt tulajdonában áll, nemrég cikket közölt a kínai feministák érdekképviseletek munkájáról. Ebben a kommunista párt által szorgalmazott törvényi felülvizsgálatot mérföldkőnek nevezték, ám közben elítélték a "kísérteties feminizmust" (jelentsen ez bármit), és gúnyolódás tárgyává tették #MeeToo mozgalmat. Utóbbi szerintük egy újabb nyugati próbálkozás Kínával szemben.
A törvény felülvizsgálata mindemellett a szexuális zaklatás eddigi legátfogóbb jogi definícióját kínálná, amely magában foglalja az olyan viselkedéseket, mint a nem kívánt, nyíltan szexuális képek küldése vagy a szexuális kapcsolatra való kényszerítést előnyökért cserébe. A módosító az iskolákat és a munkáltatókat arra is ösztönözné, hogy tartsanak zaklatásellenes képzéseket és működtessenek panaszvonalakat. A törvényben rendeznék a nőknek azt a jogát is, hogy a válási eljárások során kártérítést kérhessenek az általuk ingyen végzett háztartási munka fejében.
A kínai törvény számos valóban újszerű megoldása azonban csak korlátozott eredményekkel kecsegtet. A nők jogainak szabályozása Kínában ugyan eddig is kiterjedt volt, ám a gyakorlatban ezeket a jogok sokszor nem érvényesülnek megfelelően. Ritka például, hogy a szexuális zaklatások áldozatai bírósághoz forduljanak.
Egy kutatás szerint Kínában 2018 és 2020 között a bíróság elé került zaklatásos ügyek 93 százalékában nem az áldozatok, hanem a zaklatók indítottak pereket, sok esetben rágalmazásra hivatkozva. Így sok esetben az áldozattá vált nőknek kellett kártérítést fizetniük a zaklatóiknak.
