Április 30-án régészeti feltárás kezdődik a tihanyi apátság Királykriptájában - írja az MTI a Tihanyi Bencés Apátság Titkárságának közleményére hivatkozva. Az egy hónapon át tartó munkálatokról, a kutatás fejleményeiről minden pénteken beszámolnak a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornáján. A feltárt Királykriptát az ásatások befejeztével a nagyközönség is megtekintheti.
A Tihanyi altemplomként ismert, a 11. században épült Királykriptában 1953-ban és az 1990-es években végzett kutatások több kérdést megválaszolatlanul hagytak. A középkori templom formája, a Királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége, illetve esetleges későbbi módosításai egyelőre éppúgy eldöntetlen kérdések, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye, illetve a kriptában korábban feltárt további nyughelyek keltezése és értelmezése. Azt sem tudni, hogy az 1953-ban a tér közepén elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok a kripta temetkezéseinek melyik fázisát reprezentálják.
A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása című projekt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kezdeményezésére és annak pénzügyi támogatásával jött létre. A feltárást Takács Ágoston régész vezeti, a projetk vezetője Szovák Kornél professzor, a szakmai munkát egy tanácsadó testület segíti. A munkában az ELTE BTK, a PPKE BTK, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeuma kutatói és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai is részt vesznek. A vizsgálat a Tihanyi Bencés Apátság teljes támogatásával és együttműködésével valósul meg. A munkálatot egy hónapos időtartamra tervezik a szakemberek, a végső helyreállítás és annak tervezése előreláthatólag ennél jóval több időt fog igénybe venni.
I. András (1046-1060) a Tihanyi-félsziget kiemelkedő pontján alapította meg 1055-ben a Szűz Máriáról és Szent Ányos püspökről elnevezett bencés apátságot, hogy a templom keleti oldalához kapcsolódó királyi kriptája önmaga és családja temetkezési helyéül szolgáljon.
Az I. András által kiadott Tihanyi alapítólevél magyar nyelvünk első írott emléke, az oklevelet a Pannonhalmi Főapátság Levéltárában őrzik. 1060-ban itt temették el az uralkodót, majd később fiát, Dávid herceget. A középkori templomot a 18. század elején lebontották, a korábbi építőanyagok felhasználásával 1719 és 1754 között épült fel a ma látható, kéttornyú barokk templom. A szentélyt a 11. századból épségben megmaradt királyi kripta fölé építették.
A Tihanyi Bencés Apátságot 1950-ben államosították, amikor Magyarországon feloszlatták a szerzetesrendeket. 1953 szeptemberében végeztek gyors régészeti feltárást az akkor katakombaként, majd altemplomként ismert Királykriptában. A tihanyi altemplom mai formáját ekkor alakították ki.
