A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar összesített adatai alapján 3212 ingatlankiürítés történt tavaly Magyarországon, vagyis a kormány által meghirdetett családok évében - értesült a 24.hu.
Ez a szám alig marad el az egy évvel korában regisztrált - rekordot jelentő - 3636 kilakoltatástól. Ráadásul tavaly egy hónappal meghosszabbították a téli kilakoltatási moratóriumot, így nem áprilistól (amikor is országgyűlési választást tartottak), hanem májustól lehetett ismét családokat az utcára tenni. Vagyis egy hónappal kevesebb idő alatt jött össze a több mint háromezer kilakoltatás, mint 2017-ben.
A köztestület nyilvántartása alapján 2018-ban
- lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás miatt 1928,
- lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 743,
- a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során 318,
- önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 204,
- bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően pedig 19
kilakoltatás történt.
Ezzel együtt az elmúlt három évben az ingatlankiürítések száma csaknem elérte a tízezret.
A háttérben többnyire a devizahitelek miatt bajba került adósok fizetésképtelenné válása áll. A hitelválságot illetően beszédes adat, hogy az elmúlt három évhez képest 2012-ben egész évben mindössze 700 lakóingatlant adtak birtokba árverést követően. Ez a szám 2013-ban 550-re csökkent, 2014-ben pedig kilakoltatási moratórium lépett életbe a devizahitelesekre vonatkozó törvények alapján.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke megkeresésünkre közölte, a legtöbb intézkedés még mindig a devizahiteles ügyek miatt van, ám ezek száma némi csökkenést mutat. Schadl György szerint ugyanakkor az adatok magukba foglalják azokat az ingatlankiürítéseket is, amelyek nem lakóingatlanok, hanem például üzlethelyiségek voltak, így az nem jelenthető ki, hogy a több mint 3200 kilakoltatással ennyi család került volna az utcára tavaly. De hozzátette, kilakoltatásból egy is sok, főként ha a kiskorú gyermekek is vannak a családban.
Bár a családok többsége barátoknál, rokonoknál vagy bérelt lakásban húzta meg magát, akadnak olyanok is, akik nem tudnak hova menni, ilyen esetben pedig az illetékes gyámhivatalnak kötelessége a kiskorú gyermekeket kiemelni a családból és elhelyezni. Mint arról beszámoltunk, az elmúlt két évben legalább 8 kiskorú gyermek került gyámhivatali gondozásba kilakoltatás miatt, a pontos adatokat azonban nem tudni, ugyanis a budapesti kormányhivatal titkolja a statisztikákat. Vagyis épp Budapesten nem ismertek ezek az adatok, ahol messze a legtöbb végrehajtás és kilakoltatás történik.
A Város Mindenkié (AVM) csoport egyébként tízezer ember és tíz csatlakozó civil szervezet nevében kereste meg nemrég az Emberi Erőforrások Minisztériumát annak érdekében, hogy gyermekes családokat ne lehessen az utcára tenni. Az egyeztetés előzménye A Város Mindenkié Stopkilakoltatás! címmel 2018 elején indított kampánya, amelynek célja, hogy a kilakoltatással fenyegetett gyermekes családok megfelelő segítséget és védelmet kapjanak. A csoport továbbra is gyűjti az aláírásokat, céljuk, hogy legalább 20 ezren támogassák a kezdeményezésüket.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Varga György / MTI
