Az EU irányelvei legalábbis ez irányba mutatnak. A hazai jogalkotás ugyanakkor ezen még változtathat.
Izgalmas kérdéseket vetett fel egy miskolci mozdonyvezető pere, amit munkáltatója, a MÁV-Start ellen indított. A munkavállaló azért indított keresetet, mert munkáltatója nem adta ki neki külön a napi 11 órás pihenőidőt.
A MÁV-Start azt állítja, hogy mivel az ügyben alkalmazandó kollektív szerződés az EU-s irányelv által megkövetelt minimális (24 órás) heti pihenőidőt jelentősen meghaladó (legalább 42 órás) pihenőidőt ír elő, a vasúttársaság döntése egyáltalán nem érinti hátrányosan munkavállalóját.
A Miskolci Törvényszék felfüggesztette az eljárást, és azt kérdezte az unió bíróságától, hogy az irányelv értelmében a heti pihenőidővel egybefüggően kiadott napi pihenőidő a heti pihenőidő részét képezi-e, azaz lehet-e egy egységként kezelni a kettőt.
Az Európai Unió Bírósága ítéletében ugyanakkor leszögezi, hogy
A napi pihenőidő lehetővé teszi, hogy a munkavállaló meghatározott, nemcsak hogy összefüggő, de a munkával töltött időt közvetlenül követő időszakra eltávolodhasson munkakörnyezetétől. A heti pihenőidő azt teszi lehetővé a munkavállalónak, hogy minden hétnapos időszakon belül kipihenhesse magát.
Fodor T. Gábor munkajogász elmondta a HR Portálnak elmondta, hogy az átlagos hétfőtől péntekig terjedő munkarendet figyelembe véve
- a munkavállaló két pihenőnapja a szombat és a vasárnap, mint naptári nap, ez a heti pihenőidő;
- a pénteki munkanapot követő tizenegy órás napi pihenőidőnek szombat 0 óra előtt be kell fejeződnie;
- tehát péntek 13 órát követően a munkavállaló nem dolgozhat.
A szakértő szerint ez praktikusan azt jelenti, hogy búcsút kell intsünk az eddigi klasszikus munkarendnek.
Véleménye szerint könnyen lehet, hogy a magyar jogalkotó az ítélet után módosítani fogja A munka törvénykönyvét. Úgy véli, kézenfekvő lenne például a törvényi munka- és pihenőnap kezdetét nem éjfélre, hanem reggel hatra időzíteni, így a pénteki munkavégzés nem 13, hanem 19 óráig lenne lehetséges.
